Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv jó áttekintést nyújt az erőszakról és az erőszakos kultúrákról, így a témát tanulmányozók számára referenciaként is használható. Néhány olvasó azonban úgy találja, hogy a szerzők és esszék kiválasztása nem elég mélyreható, és nem reprezentálja az erőszakkal foglalkozó legjelentősebb gondolkodókat.
Előnyök:⬤ Jó tankönyv az erőszak történetének tanulmányozásához
⬤ Kiváló áttekintés az erőszakról és az erőszakos kultúrákról
⬤ Érdekes hozzászólásokat tartalmaz néhány ismert értelmiségitől.
Hátrányok:⬤ Néhány hozzászóló nem a téma neves írói
⬤ A gyűjteményből hiányoznak a korszakalkotó írók erősebb írásai
⬤ Inkább kedvenc szerzők összeállításának tűnhet, mintsem alapos kutatási válogatásnak.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
On Violence: A Reader
Könyv tartalma:
Ez az antológia az erőszak klasszikus nézőpontjait gyűjti egybe, termékeny beszélgetésbe vonva olyan ismert teoretikusok és aktivisták gondolatait, mint Hannah Arendt, Karl Marx, G. W. F. Hegel, Osama bin Laden, Sigmund Freud, Frantz Fanon, Thomas Hobbes és Pierre Bourdieu. A kötet a szerkesztők abból az állításából indul ki, hogy az erőszak mindig történelmileg kontingens; megértéséhez kontextusba kell helyezni. Azzal érvelnek, hogy az erőszak inkább folyamat, mint különálló termék. Az erőszak az emberi lét velejárója, az élet elkerülhetetlen ténye, amelyet lehet irányítani és számolni vele, de soha nem lehet teljesen elnyomni. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy megvilágítsák a cselekvés és az erőszakról való tudás közötti kapcsolatot, és megvizsgálják, hogyan lehet úgy beszélni az erőszakról, hogy az ne ismétlődjön vagy állandósuljon.
Az Erőszakról öt részre oszlik. Az erőszak és a gazdasági világrendek közötti kapcsolatot hangsúlyozva az első szakasz az uralom és az alávetettség közötti dialektikus kapcsolatot vizsgálja. A második rész az erőszak és az erőszakmentesség közötti feszültségről beszélő politikai szereplők - Gandhi, Hitler és Malcolm X -, valamint e feszültséget kommentáló kritikusok írásait gyűjti egybe. A harmadik csoportosítás az erőszak intézményes - családi, jogi és vallási - arcait vizsgálja, míg a negyedik az állami erőszakra reflektál. A reprezentációs kérdésekre összpontosítva az utolsó szekció az erőszak, a művészet, a történetek és a média kapcsolatát tárgyalja. A szerkesztők bevezetője minden egyes részhez kiemeli a felvetett jelentős elméleti szempontokat és az esszék közötti kapcsolatokat. Az egyes válogatások rövid bevezetői a szerzőkről és az erőszak elméletéhez való sajátos hozzájárulásukról adnak tájékoztatást.
Válogatásokkal : Gilles Deleuze, Friedrich Engels, Frantz Fanon, Michel Foucault, Sigmund Freud, Sigmund Freud, Mohandas Gandhi, Ren Girard, Linda Gordon, Antonio Gramsci, F lix Guattari, G. G. Cover, Gilles Deleuze, Pierre Bourdieu, Andr Breton, Gilles Deleuze, Friedrich Engels, Michel Foucault, Mohandas Gandhi, Ren Girard, Linda Gordon, F. G. W. F. Hegel, Adolf Hitler, Thomas Hobbes, Bruce B. Lawrence, Elliott Leyton, Catharine MacKinnon, Malcolm X, Dorothy Martin, Karl Marx, Chandra Muzaffar, James C. Scott, Kristine Stiles, Michael Taussig, Leon Trotsky, Simone Weil, Sharon Welch, Raymond Williams.
