Az erotikus jelenség

Olvasói vélemények

A kritikák együttesen kiemelik Jean-Luc Marion „Az erotikus jelenség” című könyvének összetettségét és filozófiai mélységét, ugyanakkor megjegyzik, hogy a könyv félrevezető címe és sűrű tartalma miatt nem biztos, hogy minden olvasó elvárásainak megfelel. Marion gazdag vizsgálatot nyújt a szerelemről fenomenológiai szemüvegen keresztül, azt sugallva, hogy az nem ragadható meg metafizikai keretekkel.

⬤ Lenyűgöző és intellektuálisan sűrű, értékes betekintést nyújt a szerelem jelenségébe.
⬤ Erős érv a szerelem metafizikával való magyarázása ellen, egyedülálló perspektívát nyújtva.
⬤ Kiemeli a szeretetet mint az emberiség meghatározó tulajdonságát, és az önmegértés új megfogalmazását javasolja („Amo ergo sum”).
⬤ Egyes részek, különösen a korai és a késői fejezetek, kiemelkedő hozzájárulást jelentenek a szerelem megértéséhez.

⬤ A félrevezető cím arra engedheti következtetni az olvasót, hogy a szerelem filozófiai vizsgálata helyett a szexualitásra összpontosít.
⬤ A könyv sűrű és hosszadalmasnak tűnhet, egyes szakaszok nem egyértelműek és összefüggéstelenek.
⬤ Több olvasó úgy érzi, hogy ez nem Marion legjobb munkája, és zavarban van, hogy bizonyos részek hogyan illeszkednek egymáshoz.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Erotic Phenomenon

Könyv tartalma:

Míg a humanisták a megszállottságig elmélkedtek a szerelemről, a filozófusok rendületlenül figyelmen kívül hagyták azt. Elgondolkodhatnánk azon, hogy a filozófia tudományága egyáltalán elismeri-e a szerelmet. A filozófia szó jelentése "a bölcsesség szeretete", de a szeretet hiánya a filozófiai diskurzusból furcsán szembetűnő. Hová tűnt tehát a szeretet? Az Erotikus jelenségben Jean-Luc Marion felteszi a filozófia eme alapvető kérdését, miközben feleleveníti magának a szerelem fogalmának vizsgálatát.

Marion mélyreható és személyes hangvételű könyvét azzal kezdi, hogy kritikával illeti Descartes-nak az egó kétségbeesési képességét és a létezés bizonyosságát - "Gondolkodom, tehát vagyok" -, és azzal érvel, hogy ez rosszabb, mint a hiábavalóság. A létezéssel akkor találkozunk, mondja, amikor először tapasztaljuk meg a szeretetet: Szeretnek, tehát vagyok; és ez a szeretet az oka annak, hogy érdekel, létezem-e vagy sem. Ez a filozófiai alap lehetővé teszi Marion számára, hogy a szeretet számos megnyilvánulását és annak változatait vizsgálja, köztük a testi izgalmat, az öngyűlöletet, a hazugságot és a perverziót, a hűséget, a gyermeknemzést és az Isten iránti szeretetet. Marion mindvégig hangsúlyozza, hogy minden erotikus jelenség, beleértve az érzelgősséget, a pornográfiát, sőt még a szexuális hódításokkal való dicsekvést is, nem a közkeletű felfogás szerinti egóból, hanem a szeretetből ered.

Az Erotikus jelenség egy furcsán elhanyagolt téma alaposan megvilágító és magával ragadó filozófiai vizsgálata, amely minden bizonnyal lázas új párbeszédet indít el a legkívánatosabb és legrejtélyesebb fogalom - a szerelem - filozófiai jelentéséről.