Az ész és a tapasztalat Mendelssohnnál és Kantnál

Eredeti címe:

Reason and Experience in Mendelssohn and Kant

Könyv tartalma:

Az ész és a tapasztalat Mendelssohnban és Kantban az európai felvilágosodás két legnagyobb alakja, Immanuel Kant (1724-1804) és Mendelssohn Mózes (1729-1786) élethosszig tartó szellemi kapcsolatának első mélyreható vizsgálata. Mindketten a racionalizmus és az empirizmus közötti helyes egyensúly megteremtésének közös projektjén dolgoztak.

Néha kölcsönöztek egymástól, gyakran nem értettek egyet egymással, és akkor is hasznosan összehasonlíthatók, amikor nem álltak közvetlen kölcsönhatásban egymással. Guyer egy sor összehasonlítást és ellentétet vizsgál: érveiket és következtetéseiket egy sor metafizikai kérdésben, beleértve Isten létezésének, a halhatatlanságnak és az idealizmusnak a bizonyítását; közös érdeklődésüket az esztétika iránt; valamint úttörő munkájukat az "ész vallása" és az egyház és az állam szétválasztása terén. Mindkét filozófus munkásságát történelmi kontextusba helyezve Guyer megmutatja, hogy míg Kant néha mélyebb betekintést nyújt az emberi gondolkodás mögöttes szerkezetébe, addig Mendelssohn gyakran az emberi tapasztalat sokféleségének mélyebb tanulmányozója.

Ez mindenekelőtt az esztétika és a vallás kezelésében mutatkozik meg: Mendelssohn mélyebben ismeri fel a művészet érzelmi hatását, mint Kant, és míg Kant úgy képzeli, hogy a szervezett vallást egy napon a tiszta erkölcs fogja felváltani, Mendelssohn szerint a szervezett vallás minden változatában itt marad, és ezért a vallási sokféleséggel szembeni tolerancia az emberi erkölcsiség elkerülhetetlen követelménye. Ez a tanulmány, amely szövegek széles körének kimerítő tanulmányozásán alapul, bizonyítja Kant és Mendelssohn folyamatos jelentőségét a modern gondolkodás számára.