Az ismeretelmélet két alapvető problémája

Olvasói vélemények

Karl Popper „Az ismeretelmélet két alapvető problémája” című könyvét nagyra értékelik intellektuális mélysége és relevanciája miatt, különösen a tudományos módszerrel és a filozófiával kapcsolatos meglátásai miatt. A könyv azonban összetettségéről és sűrű logikai érveléséről nevezetes, ami kihívás elé állíthatja az olvasót.

⬤ Karl Poppert a 20. század egyik legbölcsebb filozófusaként méltatják.
⬤ A könyv a tudományos vizsgálattal, a hamisíthatósággal, valamint az indukció és az elhatárolás problémájával kapcsolatos döntő fontosságú meglátásokat tár fel, amelyek Popper filozófiájának alapját képezik.
⬤ Végre angolul is elérhető, így a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé válik.
⬤ Ragyogó érveket és világos bevezetést tartalmaz az alapvető témákhoz.
⬤ Értékes a komoly tudósok és Popper-rajongók számára, mivel korai betekintést nyújt a különböző filozófiai kérdésekkel kapcsolatos gondolataiba.

⬤ A könyvet rendkívül technikai és logikai érvelése miatt nehéz olvasmánynak tartják.
⬤ Hatalmas szakaszok jelentős erőfeszítést és megértést igényelhetnek az olvasótól.
⬤ A bonyolultság elriaszthatja az alkalmi olvasókat vagy azokat, akik nem ismerik a filozófiai fogalmakat.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Two Fundamental Problems of the Theory of Knowledge

Könyv tartalma:

Karl Popper egy 1932-es levelében a Die beiden Grundprobleme der Erkenntnistheorie - Az ismeretelmélet két alapproblémája - úgy jellemezte, mint „... a válságok gyermeke, mindenekelőtt... a fizika válsága.”.

Végre angolul is elérhető, és jelentős hozzájárulás a tudományfilozófiához, az ismeretelmélethez és általában a huszadik századi filozófiához.

A könyv középpontjában a megismerés két alapvető problémája áll: az indukció problémája, miszerint bár csak korlátozott számú konkrét eseményt vagyunk képesek megfigyelni, a tudomány mégis korlátlanul egyetemes kijelentéseket tesz; és a demarkáció problémája, amely az empirikus tudomány és a nem-tudomány közötti választóvonalat kérdezi.

Popper ezt a két alapvető problémát a hamisíthatóság híres elméletével igyekszik megoldani, azzal érvelve, hogy a tudományban levont következtetések nem induktívak, hanem deduktívak; a tudomány nem megfigyelésekből indul ki, és nem általánosítással folytatja, hanem problémákkal, amelyeket merész feltevésekkel támad meg.

Az ismeretelmélet két alapvető problémája nélkülözhetetlen olvasmány mindazok számára, akik érdeklődnek Karl Popper, a tudománytörténet és a tudományfilozófia, valamint magának a tudománynak a módszerei és elméletei iránt.