Az önzés gyakorlata

Olvasói vélemények

Zygmunt Bauman és Rein Raud „Practices of Selfhood” című könyve a modern kontextusban az én konstrukcióját vizsgálja párbeszédes formában. Bár a könyv izgalmas betekintést nyújt, és friss perspektívát nyújt a szociológiai fogalmakhoz, tudományos sűrűsége és összetett nyelvezete kihívást jelenthet az alkalmi olvasók számára. A könyv a szociológia és a filozófia iránt érdeklődő hallgatóknak és akadémikusoknak ajánlott, de az e területeken kívül állók számára nem biztos, hogy vonzó.

⬤ Érdekfeszítően vizsgálja az énképet a modern társadalomban.
⬤ Magával ragadó párbeszédes formátum egyedülálló betekintést nyújt.
⬤ Különösen a szociológia és a filozófia iránt érdeklődő hallgatók és egyetemi oktatók számára alkalmas.
⬤ Összekapcsolja a különböző fogalmakat és tudományágakat, így szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszi.
⬤ Világosságot nyújt az összetett témákhoz.

⬤ A nyelvezet sűrűsége és összetettsége kihívást jelenthet (erős előképzettséget igényel a témában).
⬤ Az elrendezést sűrűnek és kevéssé vonzónak írják le.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy hiányzik belőle a mélység és az érdekfeszítő betekintés.
⬤ A rövid terjedelem nem feltétlenül indokolja az árat.
⬤ Inkább a tudományos olvasóknak, mint az alkalmi nézőknek tűnik alkalmasabbnak.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Practices of Selfhood

Könyv tartalma:

Az emberi szubjektivitás mai megértése hosszú utat tett meg a karteziánus "gondolkodó dolog" vagy Freudnak a tudattalanjával küzdő énről alkotott nézete óta. Már nem úgy gondolunk magunkra, mint stabil és oszthatatlan egységekre vagy azok kombinációira - ehelyett úgy látjuk, hogy az én folyamatosan újratermelődik és újraszerveződik a másokkal és a társadalmi és kulturális környezetével való kölcsönhatásban. De a világ, amelyben ma élünk, a bizonytalanság világa, ahol semmit sem vehetünk biztosra. A változásokkal való megbirkózás kihívást jelent, de egyben új lehetőségeket is kínál.

A bizonytalanság egyszerre lehet felszabadító és nyomasztó. Hogyan értelmezi az egyén a világban elfoglalt helyét? Vajon genetikai örökségünk, társadalmi körülményeink és kulturális preferenciáink határoznak meg minket, vagy szabadok vagyunk a választásainkban? Hogyan alakul ki az énkép? Vajon minden emberben, minden kultúrában, minden korban ugyanazt a fejlődési mintát követi? Vagy ez egy szociokulturális konstrukció, amelyet nem lehet megérteni a történelmi kontextusán kívül? Alapvetően változnak-e az énkép mintái a mai világban? Az új technológia nagyobb autonómiát tesz lehetővé számunkra, vagy arra csábít, hogy feladjuk a szabadságunkat?

Zygmunt Bauman és Rein Raud ezeket a kérdéseket járja körül magával ragadó és széles körű párbeszédükben, amelyben szociológiai, filozófiai és kultúraelméleti kompetenciáikat ötvözve azt vizsgálják, hogy az énlét hogyan jön létre a társadalmi gyakorlatban, a nyelv, az önmegjelenítés és önmegvalósítás erőfeszítései, valamint a másokkal való interakció révén. Elengedhetetlen szöveg az önazonosság összetettségének megértéséhez kortárs folyékony-modern világunkban.