Az örök ember

Olvasói vélemények

G. K. Chesterton „The Everlasting Man” című könyvének kritikái összetett nézőpontot mutatnak a könyvvel kapcsolatban: dicsérik filozófiai mélységét és katolikus apologetikáját, ugyanakkor kritizálják a különböző kiadásokat a rossz formázás és olvashatósági problémák miatt. Az olvasók mélyrehatónak találják Chesterton gondolatait, de megjegyzik, hogy az írói stílusa nehézkes lehet, és kitartást igényel, hogy meglátásait teljes mértékben értékelni lehessen.

⬤ Filozófiai mélység és meggyőző érvek a modernizmus és az evolucionizmus ellen.
⬤ Magával ragadó írói stílus és éleslátó nézőpontok a vallásról és az emberiségről.
⬤ Gyakran említik, hogy nagy hatással volt az olvasók keresztény hitre térítésére, beleértve C.S. Lewist is.
⬤ A vallások egyedülálló osztályozását kínálja, amely segíti a megértést.

⬤ Sok kiadásban jelentős formázási problémák, elgépelések és rossz OCR-minőség jellemzi.
⬤ Chesterton írásai összetettek és kihívást jelentenek, gondos olvasást és türelmet igényelnek.
⬤ A könyv mérete és elrendezése egyes kiadásokban kényelmetlen, ami megnehezíti az olvasást.
⬤ Egyes olvasók úgy találhatják, hogy hiányzik belőle a tudományos témák tárgyalásától elvárt empirikus alátámasztás.

(476 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Everlasting Man

Könyv tartalma:

2014 Az eredeti 1925-ös kiadás újranyomása. Optikai felismerő szoftverrel nem reprodukált.

"Az örök ember" egy keresztény apologetikai mű, amely először 1925-ben jelent meg. Chesterton bizonyos mértékig H. G.

Wells "A történelem vázlata" című művének szándékos cáfolatának szánta, vitatva Wells ábrázolását az emberi életről és civilizációról, mint az állati életből való zökkenőmentes fejlődésről, és Jézus Krisztusról, mint csupán egy újabb karizmatikus alakról.

Míg az Ortodoxia Chesterton saját spirituális útját részletezte, ebben a könyvében az emberiség, vagy legalábbis a nyugati civilizáció spirituális útját igyekszik bemutatni. C.

S. Lewis az "Örök ember"-nek tulajdonította, hogy "megkeresztelte" az intellektusát, ahogy George MacDonald írásai is megkeresztelték a képzeletét, és így több mint félig megtért, még jóval azelőtt, hogy rávehette volna magát a kereszténység elfogadására. Egy 1950-ben Sheldon Vanaukennek írt levelében Lewis a könyvet "a legjobb népszerű apologetikának, amit ismerek" nevezi, 1947-ben pedig Rhonda Bodle-nak írt: "G.

K. Chesterton "Az örök ember" című műve a legjobb népszerű védekezés a teljes keresztény álláspontról, amit ismerek. A könyvet a The Christian Century is idézte azon 10 könyv listáján, amelyek "leginkább formálták Lewis) hivatásbeli hozzáállását és életfilozófiáját".