Az örök ember

Olvasói vélemények

G. K. Chesterton „Az örök ember” című könyvét dicsérik filozófiai meglátásaiért és a vallás és a történelem kapcsolatának mélységű tárgyalása miatt, különösen katolikus szemszögből. Miközben az apologetikához való jelentős hozzájárulásnak és elgondolkodtatónak tartják, kritizálják nehéz olvashatósága és egyes kiadásokkal kapcsolatos problémák, többek között a rossz formázás és a gépelési hibák miatt. Összességében az olvasók megjegyzik a könyv zsenialitását, de figyelmeztetnek, hogy nem alkalmas alkalmi olvasóknak, és gyakran gondos és türelmes olvasást igényel.

⬤ Mély filozófiai meglátások és egyedülálló nézőpontok a vallásról és a történelemről.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely kritikus gondolkodásra készteti az olvasót.
⬤ Hatásosnak tekinthető, különösen olyan személyiségek miatt, mint C.S. Lewis.
⬤ A kereszténységhez vezető vallások fejlődésének átfogó elemzése.
⬤ Erős érvek a modern előfeltevésekkel, különösen az evolucionista nézetekkel szemben.

⬤ Nehéz olvasmány; gyakran lassú és gondos figyelmet igényel.
⬤ Sok kiadás szenved a rossz formázás, a gépelési hibák és egyéb kiadói hibák miatt.
⬤ Egyesek szerint Chesterton érvei inkább a filozófiai kérdésfeltevésen alapulnak, mint a szigorú logikán.
⬤ Nem alkalmas azoknak, akik nem ismerik a történelmet, a teológiát vagy a filozófiát.
⬤ Egyes kiadások mérete és elrendezése kényelmetlen, ami befolyásolja az olvasás élményét.

(476 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Everlasting Man

Könyv tartalma:

Az Örök ember G. K.

Chesterton kétrészes civilizáció-, Krisztus- és kereszténységtörténete. Az eredetileg 1925-ben megjelent mű bizonyos mértékig szándékos cáfolata H. G.

Wells Outline of History című művének, vitatva Wells azon ábrázolását, amely az emberi életet és civilizációt az állati életből való zökkenőmentes fejlődésként, Jézus Krisztust pedig csupán egy újabb karizmatikus alaknak mutatja be. Míg az Ortodoxia Chesterton saját spirituális útját részletezte, ebben a könyvében az emberiség, vagy legalábbis a nyugati civilizáció spirituális útját igyekszik bemutatni.

A Chesteron legjobb művének tartott művében az evolúciót nem a biológia, hanem a civilizáció szempontjából követi nyomon. Chesteron meglátásai elgondolkodtatják az olvasót, vajon igazak-e a materialista történelemtudomány állításai, vagy pedig a civilizáció egy másik aspektusát hagyjuk figyelmen kívül, amelyben az emberiség mindig is fejlődött. A barlangi őséletből kiindulva Chesterton megkérdőjelezi, hogy őseink egyszerű primitívek voltak-e, vagy az ember tulajdonképpen kezdettől fogva "keményen be volt drótozva", hogy szellemi állat legyen.

Chesterton egy könnyed utazásra viszi az olvasót az ókori Görögországba, Rómába és a Közel-Keletre, hogy megvizsgálja a kereszténységet és az egymás mellett létező politeista mozgalmakat. Az Örök ember nemcsak a keresztény olvasó számára értékes, hanem a politeizmus hívei számára is, hiszen a könyvből megtudhatjuk.