Az Ószövetség apokrifjei és pszeudepigráfjai angol nyelven: Első kötet: Az apokrifek

Olvasói vélemények

A könyv R. H. Charles Apokrifekről szóló klasszikus művének elismert reprintje, amelyet tudományos értéke és terjedelmes lábjegyzetei miatt dicsérnek. A mostani paperback kiadás kis szövegmérete azonban jelentős kritikákat kapott, ami sok olvasó számára megnehezíti az anyaggal való foglalkozást.

⬤ Monumentális klasszikus mű, komoly tudományos értékkel
⬤ megfizethető és szép kartonkötésben
⬤ terjedelmes lábjegyzetek
⬤ értékes az apokrifek megértéséhez.

A szöveg mérete túl kicsi, ami a normál olvasók számára nehezen olvashatóvá teszi; aggályok a kiadás értékét illetően az eredetihez képest.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Apocrypha and Pseudepigrapha of the Old Testament in English: Volume One: The Apocrypha

Könyv tartalma:

Az 1913-as kiadás 2020-as újranyomása. Csak az első kötet, az Aprocrypha.

A második kötet, a Pszeudepigráfák külön, hamarosan megjelenik ISBN 978-1-68422-444-9 számon. Az eredeti kiadás teljes fakszimiléje, és nem optikai felismerő szoftverrel reprodukált. Az Apokrifok és az Pszeudepigráfák két különálló műcsoport, amelyek elsősorban a második templom időszakából származnak.

Az "Apokrif" elnevezést a Biblia kánonjába nem tartozó könyvek gyűjteményére alkalmazzák, bár a római katolikus és a görög ortodox egyház kánonjába beépültek. Robert Henry Charles (1855-1931) ír bibliatudós és teológus volt.

1889-ben hagyta ott a plébániai munkát, hogy a bibliakutatásnak szentelje magát, és korának legnagyobb tekintélyévé vált a zsidó eszkatológia és az apokrifek kérdéseiben. Életét a bibliakutatásnak szentelte, és a zsidó kultúra és teológia, különösen az eszkatológia kérdéseinek egyik első számú tekintélyévé vált.

1913-ban Charles kiadta a Biblia apokrif (vagy deuterokanonikus) könyveinek angol nyelvű fordítását, beleértve azokat is, amelyeket az apokrifeket tartalmazó Bibliákban jellemzően nem nyomtatnak ki. Ezt követte ugyanennek a sorozatnak a második kötete, amely a Pszeudepigráfákat foglalta magában. Különösen az Énok könyvének és a Tizenkét pátriárka testamentumának fordításait használják még ma is széles körben.