Bevezetés a hindu tanok tanulmányozásába

Olvasói vélemények

A könyvet a metafizika mélyreható feltárásának tekintik, különösen a keleti hagyományokhoz, különösen a hinduizmushoz kapcsolódóan. Bár jelentős meglátásokat nyújt, és jó bevezetésként szolgál Guénon gondolkodásához, egyes olvasók a szerző hangnemét leereszkedőnek, a szöveget pedig túlságosan terjedelmesnek találják.

⬤ Mélyreható betekintés a metafizikai elvekbe, különösen a hinduizmusba.
⬤ Értékes bevezetésként szolgál Guénon eszméihez és gondolataihoz.
⬤ Jól kutatott, a tárgykör világos megértésével.
⬤ Hasznos Guénon későbbi műveinek megértéséhez.
⬤ Felvilágosító tartalom, amely elmélyítheti a különböző vallási filozófiák megértését.

⬤ A szerző hangneme lekicsinylő lehet az eltérő nézetekkel szemben.
⬤ Túlságosan hosszúnak és ismétlődőnek tartják, a tömörségre lenne szükség.
⬤ A könyv első része negatív képet mutat a nyugati gondolkodásról.
⬤ Nem mindenki számára könnyű olvasmány, ami néhány olvasót elriaszthat.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Introduction to the Study of the Hindu Doctrines

Könyv tartalma:

Rene Guenon Bevezetés a hindu tanok tanulmányozásába című műve bevezetésként szolgálhat minden későbbi művéhez - különösen azokhoz, amelyek, mint az Ember és a Védánta szerinti válása, A kereszt szimbolikája, A lét többféle állapota és a Tanulmányok a hinduizmusról, a metafizikai tanok mélyebb aspektusait fejtik ki részletesebben. Az I.

részben Guenon eloszlat bizonyos, a "reneszánszból" örökölt, a görög-római kultúra imádatával és más civilizációk - tudatos és ösztönös - kompenzáló lebecsülésével járó, mélyen gyökerező előítéleteket. A II. részben megállapítja a különböző gondolkodásmódok közötti alapvető különbségeket, és rávilágít a metafizikai vagy egyetemes tudás valódi természetére - amelynek megértése az első feltétele annak a "Tudásnak" a személyes megvalósításának, amely az Abszolútumban részesül.

Az olyan szavak, mint a 'vallás', a 'filozófia', a 'szimbolizmus', a 'miszticizmus' és a 'babona', itt pontos jelentést kapnak. A III.

rész a hindu tanítás részletesebb vizsgálatát és különböző szintű alkalmazásait mutatja be, amelyek a metafizikai lényeget alkotó Védánta felé vezetnek. Végül a IV.

rész folytatja a jelenlegi tévhitek eloszlatásának feladatát, de ezúttal nem magával a Nyugattal, hanem a hindu tanok azon torzításaival foglalkozik, amelyek a modern nyugati felfogások beleolvasására vagy átültetésére tett kísérletek eredményeként keletkeztek. A záró fejezet meghatározza a Kelet és Nyugat közötti valódi megértés alapvető feltételeit, amely csak azok munkáján keresztül jöhet létre, akik legalább bizonyos fokig eljutottak a "nem teremtett bölcsesség" - a keleten dzsnyánának, nyugaton pedig gnózisnak nevezett intellektuális, nemzetek feletti tudás - megvalósításához.