Értékelés:
Peter Hill „Stargazing” című könyve az 1970-es évek elején világítótoronyőrként szerzett tapasztalatait meséli el, nosztalgikus és magával ragadó elbeszélést nyújtva egy olyan szakmáról, amely az automatizálás miatt nagyrészt eltűnt. Személyes történeteken, más őrökkel való interakciókon és a világítótorony-élet szépségéről szóló elmélkedéseken keresztül Hill mély megbecsülést ébreszt e letűnt korszak iránt.
Előnyök:Jól megírt és magával ragadó stílus, humoros és informatív tartalom, gazdag leírások a világítótorony életéről és környezetéről, megragadja a világítótoronyőrök közötti bajtársiasságot, nosztalgikus elmélkedések egy letűnt szakmáról, a kaland és a személyes fejlődés érzését idézi fel.
Hátrányok:Egyes olvasók egyes részeket nehézkesnek vagy kevésbé érdekesnek találtak, túlhangsúlyozva a 70-es évek homályos zenei utalásait, és időnként a művészi szabadságra való hagyatkozást, ami csökkentheti a hitelességet.
(48 olvasói vélemény alapján)
Stargazing - Memoirs of a Young Lighthouse Keeper
Amikor Peter Hill, a Dundee College of Art hallgatója válaszolt a The Scotsman című lapban megjelent hirdetésre, amelyben világítótoronyőröket kerestek, nem is sejtette, hogy egy hónapon belül három, számára ismeretlen férfival fog élni egy világítótoronyban Pladdán, egy kis távoli szigeten Skócia nyugati partjainál.
Hill tizenkilenc éves volt, 1973-ban jártunk, és Vietnam, Zappa, Kerouac, Vonnegut, Watergate és Coronation Street által táplált fejjel hat hónapot töltött különböző világítótornyokon, és mindenféle szokatlan és lenyűgöző emberekkel "tartotta" a fejét. Harminc éven belül ez az életforma teljesen eltűnt.
Az így született könyv egy bájos és gyönyörűen megírt memoár, amely nemcsak Hill saját fiatalsága és ártatlansága, hanem egy egyszerűbb és őszintébb korszak iránti szívből jövő siránkozás is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)