Dogma és ökumenizmus: Vatikáni zsinat és Karl Barth Ad Limina Apostolorum című műve

Eredeti címe:

Dogma and Ecumenism: Vatican II and Karl Barth's Ad Limina Apostolorum

Könyv tartalma:

A könyv beszélgetése a II. vatikáni zsinat öt fontos dokumentuma köré épül, amelyek mindegyikét Barth kommentálta a zsinatra adott rövid, de mélyreható válaszában, amelyet Ad Limina Apostolorum címmel tett közzé.

A két nyitó esszében Thomas Joseph White arról elmélkedik, hogy ez a könyv a dogmatikai teológia értékének tudatosításában gyökerező kortárs ökumenizmushoz kíván hozzájárulni; Matthew Levering pedig azt vizsgálja, hogy Barth Ad Limina Apostolorum című írása miként folyik a konciliárus előtti, a nouvelle th ologie katolikus képviselőivel folytatott dialógusaiból, és hogyan marad releváns a mai katolikus teológia előtt álló kérdések szempontjából. A következő két esszé a Dei Verbum, az isteni kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstitúció felé fordul; itt Katherine Sonderegger (protestáns) a Szentírásról, Lewis Ayres (katolikus) pedig a hagyományról elmélkedik. A következő két esszé az Egyházról szóló dogmatikus konstitúcióval, a Lumen gentiummal foglalkozik, amely a katolikus és protestáns önértelmezés központi különbségeit érinti.

Christoph Schw bel (protestáns) a protestáns kontextusban felfogott látható egyházi identitást elemzi, míg Thomas Joseph White (katolikus) Barth reformátori kritikájával foglalkozik a katolikus egyházfogalommal kapcsolatban. A következő két esszé a Nostra Aetate-t veszi sorra Bruce Lindley McCormack (protestáns) azt kérdezi, igaz-e az a kijelentés, hogy a muszlimok ugyanazt az Istent imádják, mint a keresztények, Bruce D.

Marshall (katolikus) a Zsinat zsidó népre vonatkozó gondolatainak következményeit vizsgálja. A következő két esszé az Egyház a modern világban című lelkipásztori konstitúciót, a Gaudium et Spe s-t veszi sorra: John Bowlin (protestáns) Aquinói gondolatait használja fel a dokumentum ígéreteinek és veszélyeinek mérlegelésére, míg Francesca Aran Murphy (katolikus) George Lindbeck elemzésével foglalkozik kritikusan.

A következő két esszé az Unitatis Redintegratio-t vizsgálja Hans Boersma (protestáns) azt kérdezi, hogy a dokumentum ökumenikus szándékát nem rontja-e az, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy az egyház egysége már jelen van a katolikus egyházban, Reinhard H tter (katolikus) pedig szisztematikusan foglalkozik Barthnak a dokumentummal kapcsolatos kérdéseivel. A neves ökumenikus és katolikus teológus, Richard Schenk a kötetet a "valódi és hamis ökumenizmusról" való elmélkedéssel zárja a konciliárus utáni időszakban.