Egy babaház (Wisehouse Classics)

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy a „Babaház” Henrik Ibsen erőteljes és megindító darabja, amely az identitás, az önmegvalósítás és a kapcsolatok dinamikájának témáit járja körül, különös tekintettel a nők szerepére a férfiak uralta társadalomban. Sok olvasó értékeli a darab összetett témáit, jellemfejlődését és a kortárs kérdésekkel kapcsolatos relevanciáját, ami jelentős irodalmi alkotássá teszi. Néhány olvasó azonban hátrányként említi az egyes kiadásokban tapasztalható formázási problémákat.

⬤ Magával ragadó cselekmény az önfelfedezés és a feminizmus erős témáival.
⬤ Jól felépített karakterek és belső konfliktusok.
⬤ Klasszikusnak számít, amely a kortárs közönséggel is összhangban van.
⬤ Könnyen olvasható és mély vitákat indíthat el.
⬤ Az olvasók által kiemelt pozitív személyes élmények, beleértve a darab feletti kötődést is.

⬤ A könyv egyes kiadásai olyan formázási problémákkal küzdenek, amelyek megzavarják az olvasás élményét.
⬤ Kezdetben nehéz belemerülni a darabba, de a végére kifizetődő.
⬤ Az adaptációkban a korszerűtlen gyártási értékekre való utalások egyes nézők számára ronthatják az élményt.

(485 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Doll's House (Wisehouse Classics)

Könyv tartalma:

A DOLL'S HOUSE (Bokmal: Et dukkehjem; fordításban: A Doll House) Henrik Ibsen háromfelvonásos prózai színdarabja. A darabot 1879. december 21-én mutatták be a koppenhágai Királyi Színházban (Dánia), miután még ugyanabban a hónapban megjelent.

A darab a 19. századi házassági normákkal szembeni kritikus hozzáállása miatt jelentős. A korban nagy vitákat váltott ki, mivel azzal zárul, hogy a főhősnő, Nóra elhagyja férjét és gyermekeit, mert fel akarja fedezni önmagát. Ibsent az a meggyőződés inspirálta, hogy "egy nő nem lehet önmaga a modern társadalomban", mivel az "kizárólag férfitársadalom, férfiak által alkotott törvényekkel, ügyészekkel és bírákkal, akik a női viselkedést férfias szemszögből értékelik". Gondolatai tágabb értelemben is értelmezhetőek: Michael Meyer szerint a darab témája nem a nők jogai, hanem "minden egyes embernek az a szükséglete, hogy rájöjjön, milyen ember is ő valójában, és törekedjen arra, hogy azzá váljon". Egy 1898-ban a Norvég Nőjogi Szövetség előtt tartott beszédében Ibsen ragaszkodott ahhoz, hogy "le kell mondania arról a megtiszteltetésről, hogy tudatosan a nőjogi mozgalomért dolgozott volna", mivel "minden tudatos propagandagondolat nélkül" írta, mivel feladata 2az emberiség leírása volt".

2006-ban, Ibsen halálának századik évfordulóján az A DOLL'S HOUSE (A babaház) volt a világ legtöbbet játszott darabja abban az évben. Az UNESCO 2001-ben történelmi értékük elismeréseként felvette Ibsen A BABAHÁZ dedikált kéziratait a világ emlékezetének nyilvántartásába. (bővebben a www.wisehouse-classics.com oldalon)