Egy CBT-gyakorló útmutatója az ACT-hez: Hogyan hidaljuk át a kognitív viselkedésterápia és az elfogadás- és elköteleződés-terápia közötti szakadékot?

Olvasói vélemények

Az „A CBT Practitioner's Guide to ACT” című könyvet az Elfogadás- és Elkötelezettség-terápia (ACT) és a kognitív viselkedésterápia (CBT) alapos és közérthető integrálásáért dicsérik. A kritikusok kiemelik a gyakorlatias gyakorlatokat, a terápiás metaforákat és a két megközelítés közötti különbségek és hasonlóságok világos magyarázatát. Miközben a könyv értékes meglátásokat és technikákat nyújt a szakemberek számára, a CBT-vel kapcsolatos szemléletével kapcsolatban kritikákat is megfogalmazott.

⬤ Az ACT koncepciók világos és gyakorlatias kifejtése.
⬤ Számos kész gyakorlat és feladatlap.
⬤ Az ACT és a CBT kiváló integrációja, amely megmutatja, hogy a kettő hogyan egészítheti ki egymást.
⬤ Humoros és magával ragadó írásmód, meggyőző karikatúrákkal.
⬤ Hasznos a gyakorló szakembereken túl széles közönség számára, beleértve az önfejlesztés iránt érdeklődőket is.
⬤ Az ACT-re áttérő CBT-gyakorlók számára a megértésben mutatkozó hiányosságokkal foglalkozik.

⬤ Egyes kritikusok úgy érzik, hogy a könyv túlságosan is kiemeli a CBT hiányosságait az ACT javára.
⬤ Bizonyos részek fénymásolása a méret miatt kihívást jelenthet.
⬤ Talán nem tetszik azoknak, akik a CBT szigorú betartását részesítik előnyben az ACT integrálása nélkül.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A CBT Practitioner's Guide to ACT: How to Bridge the Gap Between Cognitive Behavioral Therapy and Acceptance and Commitment Therapy

Könyv tartalma:

Az elfogadási és elköteleződési terápia (ACT) iránti érdeklődés gyorsan növekszik. Az ACT iránt érdeklődők közül sokan mechanisztikus kognitív viselkedésterápiás modell (vagy MCBT) alapján képzettek. Az ACT és az MCBT együttes alkalmazása nehéz lehet, mivel a megközelítések különböző filozófiai feltevéseket tesznek és különböző elméleti modellekkel rendelkeznek. A könyv alapvető célja, hogy segítsen hidat képezni az ACT és az MCBT között.

A könyv hangsúlya az alkalmazott pszichológia lesz, de fontos elméleti vonatkozásokkal is rendelkezik. A könyv rávilágít majd arra, hogy az ACT és az MCBT hol tér el egymástól az előrejelzéseikben, és irányokat javasol a jövőbeli kutatások számára. A könyv a jelenlegi kutatásokon fog alapulni, és világossá teszi az olvasó számára, hogy mi az, ami már ismert, és mi az, amit még tesztelni kell.

Az A CBT-Practitioner's Guide to ACT központi témája az, hogy az ACT és a CBT egyesíthető, ha azonos filozófiai alapokon (funkcionális kontextualizmus) és elméleti irányultságon (relációs keretelmélet, vagy RFT) osztoznak. Így egy CBT-gyakorló szemszögéből nézve az MCBT mechanisztikus filozófiai magja elhagyható, és a CBT mechanisztikus információfeldolgozási elmélete félvállról vehető, és figyelmen kívül hagyható olyan kontextusokban, ahol nem hasznos. Egy ACT-gyakorló szemszögéből nézve a kognitív sémákkal és diszfunkcionális hiedelmekkel kapcsolatos több évtizedes CBT-kutatás hasznos információkat nyújt arról, hogy a kliensek kognitív fúziója hogyan lehet, és hogyan lehet ezt a fúziót aláásni. A könyv központi előfeltevése, hogy a CBT és az ACT előnyösen integrálható, feltéve, hogy mindkettőt hasonló filozófiai és elméleti keretből közelítik meg.

A szerzők elismerik, hogy a gyakorlati szakemberek gyakran kevéssé érdeklődnek a filozófia és az elmélet részletes megvitatása iránt. Így a funkcionális kontextualizmus és az RFT tárgyalása egyértelműen a klinikai gyakorlatban alapul. Arról beszélnek, hogy mit jelent a funkcionális kontextualizmus a gyakorló szakember számára a szobában, egy adott klienssel. Leírják, hogy az RFT hogyan segíthet a gyakorlónak megérteni a hatékony kliens cselekvés akadályait.