Egy képzeletbeli mese: √-1 története

Olvasói vélemények

Paul Nahin „Egy képzeletbeli mese” című könyve a képzeletbeli és komplex számok lenyűgöző történetébe és matematikai alkalmazásaiba merül el, és olyan meglátásokat kínál, amelyek mind a matematikát tanuló diákok, mind a tanárok számára vonzóak. Míg sok olvasó dicséri a lebilincselő elbeszélést és a történelmi kontextust, mások kritizálják a hozzáférhetőségét a matematikai bonyolultság és a digitális kiadások formázási problémái miatt.

⬤ Magával ragadó történelmi elbeszélés, amely az összetett témákat közelebb hozza egymáshoz.
⬤ Valódi matematikai meglátásokat és alkalmazásokat nyújt, javítva a komplex számok megértését.
⬤ Alkalmas okos középiskolások és matematika szakos főiskolások számára.
⬤ Sok olvasó találta tanulságosnak és tele érdekes matematikai anekdotákkal.

⬤ Gyakran túl sűrű a matematika szempontjából az alkalmi olvasók vagy az erős matematikai háttérrel nem rendelkezők számára.
⬤ A Kindle-kiadásokban számos egyenlethiba és formázási probléma rontja az olvasási élményt.
⬤ Egyes szakaszok unalmasnak vagy szükségtelenül bonyolultnak tűnhetnek, ami a nem szakavatott olvasókat frusztrálja.

(136 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

An Imaginary Tale: The Story of √-1

Könyv tartalma:

Az összetett számok ma már olyan széleskörű gyakorlati felhasználást élveznek - az elektrotechnikától a repüléstechnikáig -, hogy kevesen gondolnák, hogy a levezetésük mögött álló történet tele van kalandokkal és rejtélyekkel. Az Egy képzeletbeli mese című könyvben Paul Nahin elmeséli a matematika egyik legrejtélyesebb számának, a mínusz egy négyzetgyökének, más néven i-nek a 2000 éves történetét. Újraalkotja a zavarba ejtő matematikai problémákat, amelyek előidézték, és a színes figurákat, akik megpróbálták megoldani őket.

1878-ban, amikor két testvér ellopott egy matematikai papiruszt a Királyok Völgyében található ókori egyiptomi temetkezési helyről, elvezették a tudósokat a negatív szám négyzetgyökének legkorábbi ismert előfordulási helyére. A papirusz egy konkrét számpéldát adott arra, hogyan kell kiszámítani egy csonka négyzetpiramis térfogatát, ami az i szükségességét feltételezte. Az első században az alexandriai Hérón matematikus-mérnök egy külön projektben találkozott az i-vel, de elferdítette a számtant; a középkori matematikusok a negatív számok jelentésével való birkózás közben botlottak bele a fogalomba, de a négyzetgyöküket képtelenségként utasították el. Descartes idejére már sejtették, hogy ezeknek a megfoghatatlan négyzetgyököknek - ma képzeletbeli számoknak nevezik őket - elméleti haszna van, de a megoldásra tett erőfeszítések heves, elkeseredett vitákhoz vezettek. A hírhedt i végül elfogadták, és a napóleoni időkben a komplex analízisben és az elméleti fizikában alkalmazták.

A matematika iránt általános és tudományos érdeklődésű olvasóknak egyaránt szóló Nahin szórakoztató történelmi tényeket és matematikai vitákat sző bele ebbe az elbeszélésbe, beleértve a komplex számok és függvények alkalmazását olyan fontos problémákra, mint Kepler bolygómozgási törvényei és a váltakozó áramú elektromos áramkörök. Ez a könyv az egész matematika egyik legelkerülőbb és legátjáróbb számának lebilincselő történeteként, szinte életrajzaként is olvasható.