Értékelés:
G. K. Chesterton „Eretnekek” című műve korának kiemelkedő alakjait és filozófiáit kritizáló esszék gyűjteménye. Az igazság, az erkölcs és a hit természetének témáit járja körül szellemesen és éleslátóan. Bár egyes olvasók a szöveget a homályos utalások miatt kihívásnak és elavultnak találták, sokan értékelték Chesterton okos érveit és a különböző nézetek igazságos kritikáját. A könyv ma is aktuális, elgondolkodtat a modern ideológiákról és társadalmi viszonyokról.
Előnyök:Chesterton írásait erőteljes intellektus és szellemesség jellemzi. Mély betekintést nyújt az emberi természetbe és a társadalmi konstrukciókba, gyakran a feje tetejére állítva a hagyományos bölcsességet. Érvei időtállóak és relevánsak a kortárs kérdésekben, így a könyv a filozófia és az irodalom iránt érdeklődők számára is érdemes olvasmány. Sok olvasó csodálja elemzései mélységét és világosságát, valamint azt, hogy képes tiszteletteljes hangnemet megőrizni azokkal szemben, akiket kritizál.
Hátrányok:Az olvasók megjegyezték Chesterton prózájának sűrűségét és összetettségét, ami megnehezítheti a könyv megemésztését. Néhányan úgy találták, hogy a történelmi személyiségekre való hivatkozások homályosak és a mai közönség számára nem könnyen érthetőek. Kritika érte a könyv szerkezetét és azt is, hogy előzetes ismeretekre van szükség a 20. század eleji gondolkodásról. Emellett néhány olvasó úgy érezte, hogy Chesterton érvei néha erősen támaszkodnak olyan kulturális összefüggésekre, amelyek ma már nem relevánsak.
(162 olvasói vélemény alapján)
Heretics
2011 Az 1905-ös kiadás újranyomása. Ez a mű Chesterton híresebb művének, az "Ortodoxia" címűnek a kísérőjeként íródott.
Az "Eretnekek"-ben Chesterton arra mutat rá, hogy a nyugati emberek olyan világban élnek, amely ünnepli a lázadókat, akik kilépnek a normából, és kritikával illetik a régóta fennálló hagyományokat és hiedelmeket. Bizonyos esetekben ezek a lázadók felhívják a figyelmet az olyan igazságtalanságokra és visszaélésekre, mint a szegregáció és a rabszolgaság, de a lázadók ünneplésének van egy sötét oldala is. A hagyományos keresztény hit ellen lázadók sorai egyre hangosabban és büszkébben dacolnak Isten Igéjével.
Ez nem új jelenség, de G. K. Chesterton 1905-ben észrevette, dokumentálta és bírálta "Eretnekek" című művében.
A különc angol férfi harapós szellemességével leleplezi az eretnekeket, mint helyteleneket és veszélyeseket. Bár több mint 100 éves, az "Eretnekek" figyelemre méltóan aktuális a mai kultúrában. Chesterton rendszeresen "ortodox" keresztényként hivatkozott magára, és egyre inkább a katolicizmussal azonosította ezt az álláspontot, végül az anglikanizmusból áttért a római katolicizmusra.
George Bernard Shaw, Chesterton "baráti ellensége" azt mondta róla: "Kolosszális zsenialitású ember volt". Az életrajzírók olyan viktoriánus szerzők utódjaként azonosították, mint Matthew Arnold, Thomas Carlyle, John Henry Cardinal Newman és John Ruskin.
