Eugenika és más gonoszságok

Olvasói vélemények

G. K. Chesterton „Eugenika és más gonoszok” című műve az eugenikai mozgalom és annak erkölcsi következményeinek kritikus vizsgálata, hangsúlyozva a személyes szabadság és a nemzés feletti állami ellenőrzés veszélyét. A könyv rezonál a kortárs kérdésekre, kiemelve Chesterton elitizmus és a társadalom tudományos irányítása elleni érveinek tartós aktualitását.

Éleslátó és elgondolkodtató érvek, amelyek ma is aktuálisak.

Ipari erő az eugenikai mozgalom ellen, amely a filozófiai elemzést gyakorlati vonatkozásokkal ötvözi.

(63 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Eugenics and Other Evils

Könyv tartalma:

Chesterton úr hosszú esszéje az eugenikáról és más gonoszságokról 1922-ben íródott, alig néhány évvel a „Nagy Háború” befejezése után. Ez a háború még nem volt I.

világháború néven ismert, és akkor még nem lehetett elképzelni, hogy ennél nagyobb csapás lehetséges. Chesterton azzal a savanyú megjegyzéssel zárja, hogy ha olvasói nem hiszik el, mennyire mérgezőek a materialista filozófiák, „akkor sem hinnék el, ha valaki feltámadna a halálból”. Prófétai

Chesterton 1936-ban halt meg, néhány évvel a második világháború borzalmai előtt, amelyeket ismét azok vittek véghez, akik elutasították a kereszténységet, és az ateista evolúciós elméleten alapuló szekuláris humanizmust vallották. Ez megérdemli, hogy alaposan átgondoljuk, és ezt egyetlen szerző sem követeli meg ilyen szellemesen, humorosan és intellektuálisan.