Olvasói vélemények
Összegzés:Domenico Losurdo könyvét forradalmi gondolataiért és a 20. századi történelem, a totalitarizmus és a liberalizmus társadalmi következményeinek friss nézőpontjaiért dicsérik. Szemfelnyitónak tartják, különösen a történelmi események és ideológiák figyelmen kívül hagyott aspektusait illetően. Egyes kritikák azonban kiemelik az ismétlődő szerkezetet, a szerző filozófiai megközelítését, amely megkérdőjelezhető forrásokhoz vezethet, valamint a fordítás minőségét.
Előnyök:⬤ A 20. századi történelem és a totalitarizmus újszerű megértését nyújtja.
⬤ Hatékonyan megkérdőjelezi a bevett történelmi narratívákat, különösen a revizionista történészek által bemutatottakat.
⬤ Értékes betekintést nyújt a liberalizmus, az imperializmus és a forradalmi hagyományok közötti összefüggésekbe.
⬤ Foglalkozik a kortárs politikai fejleményekkel és azok történelmi gyökereivel.
Hátrányok:⬤ A könyv szerkezete ismétlődéseket tartalmaz, és a rövid könyv és két esszé kombinálásából adódóan nem eléggé koncentrált.
⬤ Egyes érvek túlságosan is kifejtettek, és előnyükre válhatna a tömörebb bemutatás.
⬤ Mivel inkább filozófiai, mint szigorúan történelmi műről van szó, egyes források elavultak vagy megkérdőjelezhetőek.
⬤ A fordítás minőségét kritika éri, mivel kissé nehézkes.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
War and Revolution: Rethinking the Twentieth Century
Könyv tartalma:
A Háború és forradalom című könyv a kortárs történészek körében egy olyan reakciós irányzatot azonosít, amely az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált. Ez a revizionista tendencia olyan szerzők munkáiban érhető tetten, mint Ernst Nolte, aki a holokauszt mozgatórugóját az orosz forradalom túlkapásaira vezeti vissza; vagy Fran ois Furet, aki a sztálini tisztogatást a francia forradalomból eredő "betegséggel" hozza összefüggésbe.
Ezeknek a revizionistáknak a szándéka a forradalmi hagyomány felszámolása. Valódi indítékaiknak kevés köze van a múlt jobb megértésének kereséséhez, hanem a jelen légkörében és a politikai osztályok ideológiai igényeiben rejlenek, amint az most a legvilágosabban az angolszász birodalmi revizionisták, Paul Johnson és Niall Ferguson munkásságában látható.
Ebben az erőteljes riposztban azokkal szemben, akik becsmérelnék az emancipációs harcok történetét, Losurdo a modern lázadásról szóló tour de force beszámolójával ejti rabul az olvasót, új perspektívát nyújtva az angol, az amerikai, a francia és a huszadik századi forradalmaknak.
