Harcom Hitler ellen: Dac a Harmadik Birodalom árnyékában

Olvasói vélemények

A Dietrich von Hildebrand „Harcom Hitler ellen” című könyvéről szóló kritikák kiemelik a nácizmussal szembeni bátor ellenállását egy kritikus történelmi időszakban. A könyv ötvözi az emlékiratokat és a polémiát, részletesen bemutatva von Hildebrand tapasztalatait és elmélkedéseit, miközben a náci rezsim filozófiája ellen harcolt. Sok olvasót inspirált meggyőződése, éleslátása és eszméinek aktualitása a kortárs kérdésekre. A könyv jelentős cikkeket is tartalmaz, amelyek a nácizmus elleni érveit tükrözik. Néhány recenzens azonban megjegyezte, hogy a memoár túlságosan részletes és rosszul szervezett lehet, ami csökkenti a hatását. Emellett kritizálták, hogy von Hildebrand életének bizonyos személyes vonatkozásai nem eléggé kerültek szóba.

⬤ Inspiráló beszámoló a gonosszal szemben tanúsított bátorságról és meggyőződésről.
⬤ Értékes történelmi betekintés a nácizmus felemelkedésébe és a szembenézett erkölcsi kihívásokba.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amelyet nehéz letenni.
⬤ A cikkek bevonása megerősíti a könyv érveit a náci ideológia ellen.
⬤ Bemutatja az igazságért és az emberi méltóságért való kiállás fontosságát.

⬤ Túlságosan részletes és helyenként rosszul szervezett elbeszélés.
⬤ Von Hildebrand életének személyes aspektusai nem kapnak kellő figyelmet, különösen ami a családtagokat illeti.
⬤ Néhány szerkesztői megjegyzés és szűk közönségre való összpontosítás, ami korlátozza a szélesebb körű érdeklődést.

(119 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

My Battle Against Hitler: Defiance in the Shadow of the Third Reich

Könyv tartalma:

Most Sir Roger Scruton új előszavával.

Hogyan válik valaki Hitler első számú ellenségévé? Nem kémkedéssel vagy erőszakkal, mint kiderül, hanem azzal, hogy félelem nélkül lecsap a nemzetiszocializmus szellemi és lelki gyökereire.

Dietrich von Hildebrand német katolikus gondolkodó és tanár volt, aki intellektusának teljes erejét annak szentelte, hogy megtörje a nácizmus halálos varázsát, amely oly sok szeretett honfitársát rabul ejtette.

Története talán már nem is maradt volna ránk, ha nincs ez az emlékirat, amelyet élete utolsó évtizedeiben írt felesége, Alice von Hildebrand kérésére. A Hitler elleni harcomban, amely az 1921 és 1938 közötti éveket öleli fel, von Hildebrand elmeséli, hogy milyen gúnyolódás és nevetségesség érte, amiért riadót fújt, amikor Hitlert még sokan pozitív és elkerülhetetlen erőnek tekintették. Kifejezi a bánatát, hogy hátra kellett hagynia németországi otthonát, barátait és családját, hogy Ausztriából irányítsa a nácik elleni harcot. Elmondja, hogyan szállt szembe dacosan a nácizmussal a nyilvánosság előtt, ami arra késztette a bécsi német nagykövetet, hogy Hitlernek úgy jellemezze őt, mint "az osztrák szellemi ellenállás építészét". És minden veszély közepette, amellyel szembe kellett néznie, közvetíti Istenbe vetett rendíthetetlen bizalmát, még a Bécsből való gyötrelmes menekülése és az Európát átszelő kétségbeesett menekülése során is, miközben a nácik mindig csak egy lépéssel voltak mögötte.

Dietrich von Hildebrand a legkorábbi náciellenes ellenálláshoz tartozik. Nyilvános nyilatkozatai miatt a nácik 1921-ben feketelistára tették, jóval a Harmadik Birodalom borzalmai előtt, és több mint 23 évvel a Hitler elleni 1944. júliusi merénylet előtt. Küzdelme a Bécsben megjelent számtalan cikkében csúcsosodott ki, amelyekből e kötetben válogatást közlünk.

"Hatalmas kiváltság - írja a szerkesztő John Henry Crosby, a Hildebrand Project alapítója -, hogy a világ elé tárhatjuk egy ember ragyogó tanúságát, aki mindent kockára tett, hogy lelkiismeretét követve szembeszálljon a zsarnoksággal.".