Hermész smaragdtáblája és a Kybalion: Két klasszikus könyv a hermetikus filozófiáról

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 1007 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Emerald Tablet of Hermes & The Kybalion: Two Classic Books on Hermetic Philosophy

Könyv tartalma:

A Hermész smaragdtáblája és a Kübálion a hermetikus gondolkodás két pillérét alkotja. E két mű itt egy kötetben egyesítve osztja meg az igaz bölcsességet azokkal, akik készek befogadni azt. "Amikor a tanítvány füle készen áll a hallásra, akkor jön az ajkak, hogy bölcsességgel töltse meg őket.".

A Kybaliont először 1908-ban adta ki névtelenül a "Három beavatott". A mű valódi szerzősége ismeretlen, bár az elméletek szerint részben vagy egészben William Walker Atkinson írta.

Atkinson termékeny író volt, és támogatta a 19. század és a 20. század elejének Új Gondolat mozgalmát. Az Új Gondolat magában foglalta azt a hitet, hogy valóságaink szellemi erőfeszítéssel megnyilvánulhatnak, amit a hermetikus elvek is sugallnak. A tudósok rámutatnak a Kybalion és Atkinson saját The Arcane Teachings című műve közötti stílusbeli és tartalmi hasonlóságokra, ami azt bizonyítja, hogy ő volt a "Három beavatott" egyike (vagy mindhárom).

A Kybalion bevezetést nyújt Hermész Triszmegisztosz - Hermész "a Háromszoros Nagy" - tanításaiba. A "Mesterek Mestere" a Kybalion szerint 300 évet élt a Földön, és egyesek szerint ő az asztrológia és az alkímia (a csillagászat és a kémia előfutárai) megalapítója. Hermész Triszmegisztoszt halála után az ókori egyiptomiak Tóthként, a görögök pedig Hermészként istenítették. Mindkét panteonban ezt az emberből lett istent a nagy bölcsesség szimbólumának tekintették.

A Kibalion magyarázata a hermetikus tanításokról azt állítják, hogy évszázadokon át szóban adták tovább, és végül eljutott a "Három beavatotthoz". A Kybalionban bemutatott alapvető hermetikus hagyományok hét "működési elvből" állnak: mentalizmus, megfelelés, rezgés, polaritás, ritmus, ok és okozat, valamint nemek. E hét alapelvben rejlik az igazi bölcsesség, amely nem kötődik konkrét helyhez és valláshoz. Ez a "szent láng", amelyet néhány kiválasztott tart égve, és amelyet arra használnak, hogy "újra meggyújtsák a külvilág gyengébb lámpásait, amikor az igazság fénye elhomályosult...". Röviden, ezek a világegyetem igazságai, korszaktól és hitvallástól függetlenül.

A Hermész smaragdtáblája egy rövid, ősi szöveg, amelyet magának Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak. A Kybaliontól eltérően, amelynek célja, hogy némi magyarázatot és útmutatást adjon, a rövid Smaragdtábla több mint 1000 éve fejtörést okoz és lenyűgözi a tudósokat.

A mindössze 14 strófából álló Smaragdtábla állítólag a prima materia - a világegyetem alapanyagának - titkait tartalmazza. A Smaragdtábla és tanítása a történelem során mindvégig hatással volt a szabadkőművességre és a filozófiára. A tábla szövegét számos tudós lefordította és kommentálta, köztük Sir Isaac Newton, akit a tábla tanításai egész életében és munkásságában inspiráltak.

A szöveg legkorábbi ismert változata egy arab nyelvű műből származik, amelyet Balinas írt a 6. és 8. század között. Azt állította, hogy a táblát egy Hermész-szobor alatti páncélteremben elrejtve találta. Egy másik történet szerint a táblát Széth, Ádám és Éva harmadik fia írta. Egy másik szerint a táblát Nagy Sándor fedezte fel, majd temette újra.

A fizikai tabletta forrása és anyaga ismeretlen. A jelentések szerint egy téglalap alakú zöld kő, amelyen a szöveg nem vésett, hanem domborműves dombormű. Egyesek még azt is állítják, hogy egyáltalán nem is létezett fizikai tábla, bár több beszámoló szerint Kr. e. 330-ban Egyiptomban ki volt állítva. Bárhonnan is származzon és története legyen, a mű a 12. században került először Nyugatra latin fordításokon keresztül. Azóta ezt a rejtélyes szöveget filozófusok, történészek és teológusok egyaránt lefordították és újrafordították, átnézték és elemezték.