Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a mesterséges intelligencia és a technológia társadalomra gyakorolt hatásának filozófiai vizsgálatát mutatja be, arra ösztönözve az olvasót, hogy gondolkodjon el az „emberség” értékén. Bár a szerző megközelítése elgondolkodtató, és különböző nézőpontokkal foglalkozik, néhány olvasó úgy találta, hogy a tartalomból hiányzik a mélység.
Előnyök:** Kritikus gondolkodásra és önvizsgálatra ösztönöz fontos társadalmi témákról. ** Különböző területek, például a technológia, a közgazdaságtan és az antropológia különböző nézőpontjaival foglalkozik. ** Elgondolkodtató perspektívát kínál a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás munkahelyekre gyakorolt hatásairól. ** Fontos vitát folytat az emberközpontú munkahelyek megőrzéséről a technológiai fejlődéssel szemben.
Hátrányok:** Néhány olvasó úgy véli, hogy a szerző gondolatai felszínesek és nem elég mélyek. ** Kritika a filozófus pesszimista nézeteivel kapcsolatban a munka jövőjét illetően. ** Egyesek úgy vélték, hogy a szerző megfigyelései inkább a menedzsment, mint a filozófia szemszögéből készültek.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
How to Be Human in the Digital Economy
Könyv tartalma:
Érv amellett, hogy az embernek (és az emberiségnek) helyet kell találni a jövő digitális gazdaságában.
A digitális gazdaságban a könyvelők, a pultosok és a pénztárosok automatizálhatóak, és nem lesznek foglalkoztatottak.
Ahogy a sebészek, a pilóták és a taxisofőrök is. A gépek képesek lesznek ezeket a munkákat hatékonyabban, pontosabban és olcsóbban elvégezni. Nicholas Agar azonban ebben a provokatív könyvében arra figyelmeztet, hogy ezek a fejlemények az emberiség radikális jogfosztottságát eredményezhetik.
A digitális forradalom új kütyüket és új dolgokat hozott el nekünk, amiket csinálhatunk velük. A digitális forradalom elhozta a digitális gazdaságot is, amelyben a gépek képesek az emberek munkáját elvégezni. Agar kifejti, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi, hogy a számítógépek ne csak a rutinfeladatokat, hanem az olyan "elmemunkát" is átvegyék, amely korábban az emberi értelemre támaszkodott, és ez veszélyezteti az emberi cselekvőképességet. Agar szerint a megoldás egy hibrid társadalmi-digitális gazdaság. A digitális gazdaság legfontosabb értéke a hatékonyság. A szociális gazdaság legfontosabb értéke az emberiesség.
A szociális gazdaság az emberi elmék közötti kapcsolatokra összpontosulna. El kell utasítanunk a digitális automatizálás egy részét, mert a gépek mindig is rossz helyettesítői lesznek az embereknek az olyan szerepekben, amelyek más emberekkel való közvetlen kapcsolatot igényelnek. Egy gép képes tablettákat számolni és kávét tölteni, de azt akarjuk, hogy az ápolónők és a baristák olyan elmével rendelkezzenek, mint mi. Egy hibrid szociális-digitális gazdaságban az emberek végzik azokat a munkákat, amelyeknél az érzelmek számítanak, a gépek pedig az adatigényes munkákat. Az embereknek azonban ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a digitális korban is fontosak legyenek.
