Értékelés:
A könyv a modern társadalom „félelemkultúráját” vizsgálja, elmagyarázva annak gyökereit az erkölcsi zűrzavarban és a társadalmi változásokban. Megvitatja a félelemvezérelt társadalomban élés következményeit, és betekintést nyújt a lehetséges megoldásokba. Sok olvasó éleslátónak és elgondolkodtatónak találja, míg mások kritizálják a könyv bonyolultságát és a vélt kliséket.
Előnyök:⬤ A félelem társadalomban betöltött szerepének éleslátó és elgondolkodtató elemzése.
⬤ A nem szakemberek számára is hozzáférhető, miközben mély szociológiai meglátásokat nyújt.
⬤ Lehetséges megoldásokat kínál, és felhívást intéz egy megújult erkölcsfilozófiára.
⬤ Fontos a társadalmi kihívások megértéséhez, különösen a fiatalok nevelésében.
⬤ Megmagyarázza a viszonylag biztonságos társadalomban megnövekedett félelem paradoxonát.
⬤ Nem könnyű olvasmány; néhány olvasót eleinte összezavarhat.
⬤ Kritika a klisékre és a túlzott leegyszerűsítésekre való támaszkodás miatt.
⬤ Egyesek nem értenek egyet a társadalomban uralkodó morális pánik és félelem előfeltevésével.
⬤ Egyes részek ismétlődnek, ami egyes olvasók számára lehangoltságot okoz.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az érvek időnként nem elég mélyek vagy világosak.
(18 olvasói vélemény alapján)
How Fear Works: Culture of Fear in the Twenty-First Century
1997-ben Frank Furedi könyvet adott ki A félelem kultúrája címmel. A könyvet széles körben éleslátónak és prófétikusnak tartották. Most Furedi visszatér eredeti témájához, mivel az általa megjósoltak nagy része valóra vált. A Hogyan működik a félelem című könyvében Furedi két, egymással összefüggő témát igyekszik megmagyarázni: miért kapott a félelem napjainkban ilyen erkölcsileg parancsoló státuszt a társadalomban, és hogyan változott meg a félelem mai megélése ahhoz képest, ahogyan azt a múltban tapasztaltuk?
Furedi amellett érvel, hogy a félelem kultúrájának egyik fő mozgatórugója az erkölcsi tekintély felbomlása. Úgy tűnik, hogy a félelem ideiglenes megoldást nyújt az erkölcsi bizonytalanságra, és ezért különböző érdekek, pártok és egyének felkarolják. Furedi azt jósolja, hogy amíg a társadalom nem talál pozitívabb irányultságot a bizonytalansággal szemben, addig a félelem politizálása virágozni fog.
A társadalmat folyamatosan azzal az üzenettel bombázzák, hogy a fenyegetések, amelyekkel szembe kell néznie, felmérhetetlenek, és nem kezelhetők vagy korlátozhatók. Ennek a szemléletnek az eluralkodásával párhuzamosan a tehetetlenség és a passzivitás kultúrája is megjelent - mindez fokozta az emberek tehetetlenség- és szorongásérzetét. Ennek következtében folyamatosan a biztonság új formáit keressük, mind a fizikai, mind az ontológiai biztonságot. Melyek a félelem mozgatórugói, mi a média szerepe a félelem erősítésében, és ki profitál valójában a félelem kultúrájából? Furedi többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, hogy megmagyarázza a jelenlegi szorult helyzetet. Úgy véli, hogy a félelem működésének megértése révén olyan hozzáállást ösztönözhetünk, amely segíthet egy kevésbé félelemmel teli jövő kialakításában.
