Josephus: Josephus írásai: Josephus: A zsidók háborúi: Vagy Jeruzsálem pusztulásának története

Eredeti címe:

Josephus: The Wars of the Jews: Or the History of the Destruction of Jerusalem

Könyv tartalma:

Josephus i. sz.

37-ben született Joseph Ben Mattathias Jeruzsálemben, papi és királyi családból. A zsidó jog tanulmányozásában jeleskedett, és a szadduceusok, farizeusok és az esszénusok körében tanult, végül a farizeusokhoz csatlakozott. Kr.

u.

62-ben Rómába ment, hogy kiszabadítson néhány bebörtönzött papot. Miután ezt a küldetést Néró felesége, Poppaea közbenjárására teljesítette, Kr.

u. 65-ben visszatért Jeruzsálembe, ahol az ország Róma ellen lázadt. Bár Josephusnak mélységes aggályai voltak a lázadással kapcsolatban, az elkerülhetetlenné vált, olyan okok miatt, amelyeket történetében tárgyal, elsősorban a rómaiak visszaélései miatt; ez serkentette a fanatikus messianisztikus zsidó mozgalmak növekedését, amelyek úgy vélték, hogy a világ hamarosan véget ér.

Kr. u. 66-ban a zélóták elfoglalták a Maszadát, és a rómaiak már meneteltek; Josephust Galilea parancsnokává nevezték ki.

Josephusnak védekező háborút kellett vívnia a túlerővel szemben, miközben a zsidók soraiban zajló belső viszálykodásokban kellett bíráskodnia. Kr.

u. 67-ben Josephus és más lázadók Jotapata ostroma során egy barlangba szorultak, és öngyilkossági paktumot kötöttek. Josephus azonban túlélte, és a Vespasianus vezette rómaiak túszul ejtették.

Josephus ravaszul átértelmezte a messiási próféciákat.

Megjósolta, hogy Vespasianus az "egész világ" uralkodója lesz. Josephus csatlakozott a rómaiakhoz, amiért árulónak bélyegezték. A rómaiak tanácsadójaként és a forradalmárok közvetítőjeként tevékenykedett.

Mivel nem tudta meggyőzni a lázadókat a megadásról, Josephus végül végignézte a templom második lerombolását és a zsidó nemzet vereségét. Jóslata i. sz.

68-ban vált valóra, amikor Néró öngyilkosságot követett el, Vespasianus pedig Ceasar lett. Ennek következtében Josephus kiszabadult; átköltözött Romániába, és római polgár lett, felvéve a Vespasianus Flavius családnevet. Vespasianus megbízta Josephust, hogy írja meg a háború történetét, amelyet i.

sz. 78-ban fejezett be, a Zsidó háborút. Második fő művét, a Zsidó régiségeket Kr.

u. 93-ban fejezte be. Kr.

u. 96-100 körül írta meg az Apion ellen című művét, és Kr. u.

100 körül Josephus életét, önéletrajzát. Nem sokkal ezután halt meg. Ambivalens szerepe ellenére Josephus a történelem szemtanúja volt, és írásait hitelesnek tekintik.

Ezek a szövegek kulcsfontosságúak a világtörténelem egy olyan sarkalatos pontjának megértéséhez, amelynek még ma is tragikus következményei vannak.