Olvasói vélemények
Összegzés:Jullien könyve a kínai és a görög gondolkodás közötti különbségeket vizsgálja, és feltárja, hogy ezek a különböző paradigmák hogyan befolyásolják a kommunikációt és a megértést. Hangsúlyozza a kínai gondolkodás közvetett, szuggesztív jellegét, szemben a görög filozófia közvetlen, analitikus megközelítésével, és semleges gondolkodásmódot szorgalmaz a kínai érzékenység árnyalatainak értékeléséhez.
Előnyök:Jullien dicséretet kap mély tudományosságáért és azért, hogy a kínai gondolkodást a nyugati olvasók számára is érdekfeszítő módon tudja bemutatni. A könyvet frissítőnek és áthatónak írják le, amely olyan betekintést nyújt a kulturális különbségekbe, amely hozzájárul az emberiség szellemi sokszínűségének jobb megértéséhez. Számos recenzens a globális perspektívák iránt érdeklődők számára alapvető olvasmányként ajánlja.
Hátrányok:Néhány kritika megemlíti, hogy a kínai gondolkodásban a közvetett kifejezésmód preferálása mögött meghúzódó történelmi és politikai okok alaposabb feltárására lenne szükség. Jullien összehasonlításainak összetettsége kihívást jelenthet az egyszerű elemzést kereső olvasók számára is.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Detour and Access: Strategies of Meaning in China and Greece
Könyv tartalma:
A közvetett kifejezési módok központi szerepének vizsgálata az ókori Kínában.
Milyen előnyökkel jár, ha közvetett módon beszélünk a dolgokról? Hogyan teszi lehetővé számunkra az ilyen távolságtartás, hogy jobban felfedezzük - és leírjuk - az embereket és a tárgyakat? Hogyan fejti ki hatását a távolságtartás? Mit nyerhetünk azzal, ha ferdén közelítünk a világhoz? Más szóval, hogyan biztosít hozzáférést a kerülőút? Így kezdődik Francois Jullien vizsgálata az ókori és modern kínai esztétikai és politikai szövegek és események stratégiájáról, finomságáról és a jelentés előállításáról. Az ókori Görögország és Kína retorikai hagyományai között mozogva Jullien nem tesz kísérletet a két civilizáció egyszerű összehasonlítására. Ehelyett a két kultúra által nyújtott perspektívát használja fel arra, hogy bepillantást nyerjen egy olyan kultúrába, amelyet sok nyugati ember furcsának tart - "nekem minden kínai" -, és amelynek idegenségét az ismertség feltételezése háttérbe szorítja. Az összehasonlítást arra is felhasználja, hogy megvilágítsa a görög gondolkodás szerepét a nyugati civilizációban. Jullien újraolvassa a kínai gondolkodás főbb szövegeit - az Énekek könyvét, Konfuciusz Analektusait, valamint Mencius és Lao-Tse munkáit. Foglalkozik a ferde, közvetett és utalásos jelentés kérdésével, hogy feltárja, a kitérő technikák hogyan biztosítanak hozzáférést finomabb jelentésekhez, mint amelyek a közvetlen megközelítéssel elérhetőek.
A közvetett beszéd - vonja le a következtetést Jullien - egy összetett jelzési módot eredményez, amely nyitott többféle nézőpontra és variációra, és végtelenül alkalmazkodik az adott helyzetekhez és kontextusokhoz. Jullien arra összpontosítva, amit nem mondanak ki, vagy amit csak más eszközökkel mondanak ki, nyomon követi ennek a retorikai stratégiának az előnyeit és költségeit, amelyben az abszolút igazság hiányzik.
