A könyv a marokkói diglosszia elmúlt két évtizedben bekövetkezett fejlődésének diakronikus és diatópikus elemzésén alapul, amely a szerzők által a századforduló előtt és után végzett két terepkutatáson alapul, az egyiket Marokkóban, a másikat a spanyolországi migráns közösség körében végezték.
Ez a két szakasz két fordított előjelű tükörképként funkcionál, amelyek megmutatják, hogy a diglossziás helyzet egyre inkább képlékennyé válik, és a beszélt arab fokozatosan új funkciókat hódít meg, amelyeket korábban a szuper-sztereotipikus nyelv számára tartottak fenn. A közszférában való terjeszkedése egyben szimbolikus megerősödéséhez is vezet, ami a nyelvi közösség sugárirányú, dinamikus, összetett és hibrid identitásának pillérévé teszi.
A könyv elemzi ennek az átmenetnek az okait, eszközeit és lehetséges következményeit, és e nyelv szabványosítására, kodifikációjára és nagyobb láthatóságára vonatkozó javaslatokkal zárul, amelyek a klasszikus arab nyelv gazdagságáról való lemondás nélkül vezetnek a szociolingvisztikai egyensúlyhoz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)