Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Letters, 31-60
Könyv tartalma:
A középkori folytatás második kötete Damján Péter 31-60. levelét tartalmazza. Miközben levelezésének stílusa változatos - buzdító, alkalmi, lelkipásztori, reformáló -, üzenete egyedülálló és egyszerű, az egyház kánonjainak szigorú betartására szólít fel.
A 31. és 40. levél hosszú értekezés, amelyek külön-külön jelentek meg kritikai kiadásokban. A 31. levél, amelyet Gomorra könyvének is neveznek, a papságnak a szodómia bűnén keresztül történő lealacsonyodását panaszolja, és IX. Leó pápához fordul, hogy nevelje és tisztítsa meg a papságot. A 40. levelet, talán leghíresebb művét Liber gratissimusnak is nevezik. Ebben Damján Péter ellenzi a felszentelt simonisták újbóli felszentelését, de azt írja, hogy a simonisták "méltók a legfőbb büntetésre, amely a javíthatatlanokat illeti". A "Jézus szívére" való nagyon korai utalást, amely ebben a levélben található, csak a tiszteletreméltó Bede előzte meg.
A legszemélyesebb levelek közé tartozik az 55. és az 57. levél. Az előbbiben hosszú, legyengítő betegségéről ír, amely olyan súlyos volt, hogy már temetési előkészületeket is tettek, és arról, hogy azonnal felgyógyult, amikor testvérei száz szegény embernek adtak ételt. Az utóbbiban azért könyörög, hogy egészségi állapota miatt felmentsék a gubbiói egyházmegye igazgatása alól, hogy visszatérhessen Fonte Avellanába és "szeretett magányába". Számos utalást tesz a népmesékre is, és talán ez a legkorábbi utalás a sakkjátékra a nyugati irodalomban.
A Ravennai Henrik érseknek 1058-ban írt 58. levele a gyűjtemény legjobb példája Damján Péter politikai és egyházi befolyására. Ebben kifejti véleményét X. Benedekről és II. Miklósról, az apostoli szék két jelöltjéről. Nem igyekszik elrejteni határozott véleményét, hanem inkább azt kéri, hogy ez a levél legyen nyilvános, hogy mindenki megtudhassa, mit gondolt a témáról. Végül is talán ezt remélte volna az egész gyűjteménytől.
