Értékelés:
A könyv friss és éleslátó antropológiai perspektívát nyújt a Leviticushoz, látszólag száraz jogi szövegből gazdag elbeszéléssé alakítva azt, amely a rituálék, a kultúra és az isteni struktúra témáit tárja fel. Az olvasók számára tanulságos a szövegben rejlő összetett jelentések megértéséhez, bár akadémikus jellege egyesek számára kihívást jelenthet.
Előnyök:⬤ Egyedülálló, antropológiai szemléletet kínál, amely fokozza a Leviticus megértését.
⬤ Olyan meglátásokkal köti le az olvasókat, amelyek a szöveget élőnek és relevánsnak érzik.
⬤ Kapcsolatot teremt az ősi szokások és a levitikus törvények között.
⬤ Ösztönzi a szöveg szerkezetének és szimbolikájának megértését.
⬤ Felkelti az érdeklődést a bibliai szövegek új szemszögből történő feltárása iránt.
⬤ Egyes olvasók számára túl mélynek és tudományosnak tekinthető.
⬤ Az első fejezetek talán áthatolhatatlanok, és nem összpontosítanak magára a Leviticusra.
⬤ Néhány olvasó számára Douglas logikája körkörös, és alapos háttérismeretek nélkül nehezen követhető.
⬤ A szöveg irodalmi megközelítésével kapcsolatos félrevezető cím csalódást okozhat egyeseknek, akik hagyományos irodalmi elemzést várnak.
(18 olvasói vélemény alapján)
Leviticus as Literature
A világhírű antropológus első teljes körű beszámolója a Leviticusról irodalmi remekműként mutatja be a bibliai művet.
Antropológiai szemszögből nézve Leviticus misztikus szerkezetű, amely a könyvet három részre tagolja, amelyek megfelelnek a sivatagi sátor három részének, mindkettő pedig a Sínai-hegy részeinek. Ez a teljesen új olvasat átalakítja a tisztasági törvények értelmezését.
A disznó és más tiltott állatok nem utálatosak, ugyanolyan tiszteletet parancsolnak, mint ami Isten minden teremtményének kijár. Merészen szembeszállva a bibliakritika számos hagyományával, Mary Douglas azt állítja, hogy a Leviticus nem egy görcsös hivatásos papság szűkszavú tanítása, hanem erőteljes intellektuális állásfoglalás egy modern vallásról, amely Isten igazságosságát és könyörületességét hangsúlyozza.
