Lingua Barbara or the Mystery of the Other: Otherness and Exteriority in Modern European Poetry
Ez a könyv a másság, a barbárság és a külsőség sokrétű fogalmait vizsgálja. Lehetséges-e még a "másikkal" való találkozás egy olyan világban, amelyben mindannyian gyökértelenné, elszakítottá és idegenné váltunk, elidegenedve a külvilágtól és önmagunktól? Van-e még értelme a "másság" kérdésének az én dekonstrukciója és az identitás fogalmának szétesése után? A szerző megvizsgál néhány jelentős huszadik századi költői választ a másság és a másság erőszakos tagadására a modern Európában.
Médeia mítoszát hozza be, hogy reflektáljon a Másikkal való találkozás tragikus történetére az európai gondolkodásban, megtestesítve azt a módot, ahogyan a racionalista pozitivizmus elnyomta a Másikat, akár asszimiláció, akár kirekesztés révén. A kötet a továbbiakban a barbárság nyelvi fogalmát vizsgálja, feltárva, hogy egyes modern vagy posztmodern európai költők hogyan szembesítették saját nyelvüket a barbárral - a mássággal, a kívülállóval, a "civilizálatlannal". A szerző három olyan huszadik századi költőre összpontosít, akik valamilyen módon megtapasztalták a barbárságot, és akiknek munkássága költői ellentámadást és regenerációs kísérletet jelent: Henri Michaux, Paul Celan és Ted Hughes.
Ezek a költők a posztmodernitásban, a végtelen elmozdulás állapotában írtak, és gyötrődő elidegenedésük visszhangozza Médeia - a barbár a "civilizált" görögök között - helyzetét. Új lingua barbarájuk a másság, a tér és az elmozdulás nyelvévé vált.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)