Olvasói vélemények
Összegzés:A Gerald Cohen által írt „Miért ne szocializmus?” című könyvről szóló kritikák kiemelik a könyv erős kifejtését a szocialista eszmékről, ugyanakkor kritizálják annak megvalósíthatóságát és mélységét. Sok olvasó értékeli Cohen világos írását és meggyőző érveit a szocializmus etikai alapjairól a kapitalizmushoz képest. Ugyanakkor jelentős aggályok merülnek fel a könyv rövidségével, az átfogó megoldások hiányával és a bonyolult gazdasági elvek túlzott leegyszerűsítésével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ A szocialista elvek jó kifejtése és világos érvek a kapitalizmus ellen.
⬤ Magával ragadó és tömör írás, amely az összetett gondolatokat is érthetővé teszi.
⬤ Elgondolkodtató allegóriákat kínál (pl. a kempingezés) a közösség és az egyenlőség szemléltetésére.
⬤ Pozitívan ösztönöz a szocialista értékek újragondolására.
⬤ Rövid terjedelme lehetővé teszi a gyors olvasást.
Hátrányok:⬤ Rendkívül rövid, egyes kritikusok szerint inkább esszére hasonlít, mint egy teljes könyvre.
⬤ Hiányoznak a gyakorlati megoldások a szocializmus nagyobb léptékű megvalósítására.
⬤ Túlságosan leegyszerűsíti a szocializmus összetettségét és az emberi természetet kritizálja.
⬤ Egyesek szerint nem foglalkozik megfelelően azzal, hogy a szocializmus hogyan tartaná fenn az innovációt és a technológiai fejlődést.
⬤ Vegyes reakciók a hangnemre, egyesek szerint hiányzik belőle az energia vagy a sürgősség.
(35 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Why Not Socialism?
Könyv tartalma:
Egy meggyőző érv amellett, hogy miért van itt az ideje a szocializmusnak
Kívánatos-e a szocializmus? Lehetséges-e egyáltalán? Ebben a tömör könyvben a világ egyik vezető politikai filozófusa világosan és szellemesen mutatja be a szocializmus mellett szóló meggyőző erkölcsi érveket, és azt állítja, hogy az útjában álló akadályok túlzóak.
G. A. Cohen megjegyzi, hogy vannak idők, amikor mindannyian szocialistaként viselkedünk. Egy táborozás alkalmával például a táborozóknak eszükbe sem jutna, hogy egymásnak pénzt kérjenek a focilabda használatáért vagy a véletlenül kifogott halakért. A táborozók nem adnak pusztán azért, hogy kapjanak, hanem az egyenlőség és a közösség szellemében viszonyulnak egymáshoz. Vajon az ilyen szocialista normák az egész társadalomban kívánatosak lennének? Miért nem? Egész társadalmak különbözhetnek a táborozásoktól, de még mindig vonzó, ha az emberek olyan egyenlő megbecsüléssel bánnak egymással, mint amilyet az ilyen kirándulások mutatnak.
De bármennyire is kívánatos lenne, sokan azt állítják, hogy a szocializmus lehetetlen. Cohen azt írja, hogy a szocializmus legnagyobb akadálya nem - mint gyakran állítják - a megoldhatatlan emberi önzés - sokkal inkább az, hogy nincsenek nyilvánvaló eszközök a meglévő emberi nagylelkűség hasznosítására. Ezen eszközök hiányában a piacra hagyatkozunk. A piac befolyásának korlátozására azonban számos mód van: vannak olyan kívánatos változások, amelyek egy olyan szocialista társadalom felé mozdíthatnak el bennünket, amelyben - Albert Einsteint idézve - az emberiség "túllépett az emberi fejlődés ragadozói szakaszán és túljutott rajta".
