Értékelés:
A Patandzsali jóga-szútráiról szóló kritikák a spirituális felismerések és az egyszerűség iránti elismerés, valamint az elsősorban a fordítási problémákra és a kommentárok következetlenségére összpontosító kritikák keverékét emelik ki. Sok olvasó értékes kiegészítőnek találja a jógagyakorlatához, bár egyesek szerint a kommentár zavaros vagy túlságosan összetett lehet.
Előnyök:A könyvet dicsérik egyszerűsége, spirituális mélysége miatt, és mint a jógaoktatáshoz szükséges forrást. Sokan könnyen érthetőnek és emészthetőnek találják, így ideális mind a kezdők, mind a gyakorlatukat elmélyíteni vágyók számára. Kompakt méretét is pozitívumként jegyzik a hordozhatóság szempontjából.
Hátrányok:A kritikák középpontjában a fordítási problémák állnak, egyes olvasók homályosnak vagy zavarosnak találják. Egyes fordítók kommentárjait úgy tekintik, hogy azok olyan, egymástól független témákkal vannak átitatva, amelyek elvonják a figyelmet Patandzsali eredeti szándékától. Panaszok érkeztek a kis nyomtatási méretre és a digitális verziók hiányzó tartalmára is.
(97 olvasói vélemény alapján)
The Yoga Sutras of Patanjali
Patandzsali metafizikája ugyanarra a dualista alapra épül, mint a Samkhya iskola. A világegyetemet a Samkhya-jóga iskolákban két valóságként fogalmazták meg: Puruṣa (tudatosság) és Prakriti (elme, megismerés, érzelmek és anyag).
A tudatot és az anyagot, az ént/lelket és a testet két különböző valóságnak tekinti. A jiva (élőlény) olyan állapotnak tekinthető, amelyben a puruṣa valamilyen formában, különböző elemek, érzékek, érzések, aktivitás és elme különböző permutációiban és kombinációiban kötődik a Prakritihez. Az egyensúlytalanság vagy tudatlanság állapota során több alkotóelem közül az egyik elnyomja a többit, létrehozva a kötöttség egy formáját.
Ennek a kötöttségnek a végét mind a jóga, mind a szamkhya iskolák Kaivalyának, felszabadulásnak vagy mokshának nevezik. A jóga iskola etikai elmélete a yamákon és a niyamákon, valamint a samkhya guṇa elméletének elemeire épül.
Patandzsali a Samkhya Guṇa elméletét veszi át. A Guṇa elmélet azt állítja, hogy három Gunas (veleszületett hajlam, tulajdonság) van jelen minden lényben különböző arányban, és ez a három a sattva guna (jóság, építő, harmonikus), a rajas guna (szenvedély, aktív, zavaros) és a tamas guna (sötétség, romboló, kaotikus). Ez a három minden lényben jelen van, de különböző arányban, és a lények alapvető természete és pszichológiai hajlamai e három gúnának a relatív arányából következnek.
Amikor a szattva guna túlsúlyban van az egyénben, a tisztánlátás, a bölcsesség, a konstruktivitás, a harmónia és a békesség tulajdonságai nyilvánulnak meg; amikor a rádzsa dominál, a ragaszkodás, a sóvárgás, a szenvedély által vezérelt tevékenység és a nyugtalanság nyilvánul meg; és amikor a tamasz dominál az egyénben, a tudatlanság, a téveszme, a destruktív viselkedés, a letargia és a szenvedés nyilvánul meg. A guṇas elmélet a hinduizmus jóga iskolájának tudatfilozófiáját alapozza meg.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)