Peer Gynt: A Dramatic Poem

Olvasói vélemények

A könyvről szóló vélemények vegyes érzéseket keltettek a könyv minőségével és tartalmával kapcsolatban. Míg sokan értékelik a mély témákat és a darab jelentőségét, a produkció minőségére és a fordítással kapcsolatos problémákra panaszkodnak.

A könyv az árához képest nagyon jó állapotban van, dicsérik mély témái miatt, valamint az identitásról és az énről szóló viták szempontjából való jelentőségét. A legújabb fordítást jobbnak tartják, mint a régebbi változatokat, és az illusztrációkat is nagyra értékelik, különösen a digitális formátumban.

Vannak panaszok az alacsony nyomtatási minőségre, ami miatt egyes szövegek szinte olvashatatlanok. Egyes kritikák a könyv fizikai gyártási minőségét bírálják, az olcsó anyagok és a rossz nyomdai kivitelezés miatt átverésnek minősítve azt. Emellett egyesek az elbeszélés szerkezetét zavarosnak és összefüggéstelennek találják.

(12 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Színes kiadás. Arthur Rackham illusztrációja.

A Peer Gynt Henrik Ibsen norvég drámaíró leghíresebb műve, amely nagyjából a skandináv mesefigurán, Per Gyntön alapul. Az először 1867-ben megjelent Peer Gynt az azonos nevű, látszólag erkölcstelen figura kalandjait meséli el. Az ötfelvonásos darab azzal kezdődik, hogy Peer egy másik férfi esküvőjén megszökik a menyasszonnyal, és hasonló módon folytatódik, többek között (de nem kizárólag) olyan felháborító kalandokkal, mint például részeg együttléte három szerelmes tejeslánnyal, akik trollok udvarlására várnak; találkozása a hegyi trollok királyával; Észak-Afrikába indul (ahol pénzt keres a rabszolga-kereskedelemből és bálványok Kínába küldéséből); egy beduin törzs prófétaként fogadja örökbe; Egyiptomba költözik, és beszélget a Szfinxszel; végül hazatér, ahol szembesül életének számvetésével, és mindazzal, amit rosszul csinált.

Egy drámai zárójelenetben szembesül a Gombfaragóval, aki azt állítja, hogy Peer lelkét be kell olvasztani a többi hibás áruval együtt, hacsak nem tudja megmagyarázni, hogy mikor és hol volt életében "önmaga". Ibsen darabját a világ legmagasabb tudományos intézményeiben játszották, vitatták, tanulmányozták és "értelmezték".

Lényegében az ember jobbra törekvéséről szól - és az ember bukásának szélsőséges példája. Gynt titokzatos módon vonzó a nők számára, önimádó, önimádó, hazug és önbecsapó. De végül számon kérik rajta, és megtalálja a módját, hogy igazolja tetteit, és jobb emberré váljon.

Vajon sikerül neki? Ez marad az égető kérdés... Ibsen felkérte Edvard Grieg zeneszerzőt, hogy komponáljon zenét a darabhoz - ami meg is történt, a leghíresebb a Hegyi király csarnokában címen közismert szvit lett.