Olvasói vélemények
Összegzés:Katerina Clark könyve Szentpétervár művészeti és kultúrtörténetét tárja fel a forradalom előtti időszaktól Sztálin felemelkedéséig. Tárgyalja, hogy a művészek kezdetben hogyan fogadták el a bolsevizmust, de később hogyan váltak a sztálinizmus eszközeivé, rávilágítva a rendszerben való bűnrészességükre. Bár a téma lenyűgöző, a könyv akadémikus nyelvezete néha mesterkélt és sűrű, így a teljes megértéséhez erős érdeklődésre van szükség az orosz történelem iránt.
Előnyök:⬤ Érdekes téma
⬤ alapos kutatás
⬤ árnyalt képet ad a művészek szerepéről a bolsevik forradalom idején
⬤ fontos a diákok és a szovjet történelem iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:⬤ Megfogalmazott és nehézkes tudományos nyelvezet
⬤ az alkalmi olvasók számára talán nem könnyen hozzáférhető
⬤ kihívást jelent az orosz történelemben járatlanok számára.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Petersburg: Crucible of Cultural Revolution
Könyv tartalma:
Az orosz kultúra egyik legkreatívabb korszaka és a forradalom legélénkebb időszaka egybeesett a sorsdöntő 1913-1931-es években. Ebben az időszakban mind a párt, mind a pétervári értelmiségiek arra törekedtek, hogy az elmaradott Oroszországot olyan fejlett nemzetté alakítsák át, amely világítótoronyként ragyog a világ többi része számára.
A végeredmény azonban az 1930-as évek sztálini kultúrája lett, a hírhedt tisztogatásoké. Ebben az új könyvében Katerina Clark nem a tágabb politikai színteret vizsgálva próbál meg számot vetni az ilyen devolúcióval. Inkább az értelmiségieknek a forradalom megtestesítésére irányuló törekvéseit követi végig ezekben az években, és ez a fókusz új megvilágításba helyezi a sztálinizmus kialakulását.
Ez a revizionista munka számos létező kultúrtörténettel száll szembe azzal, hogy ellenáll annak a kísértésnek, hogy az elnyomó rezsim és az elnyomott értelmiségiek közötti küzdelemről szóló történetként építse fel az elbeszélést. Ezzel szemben Clark a forradalom rendkívüli környezete, a politikusok és az értelmiségiek utópisztikus törekvései, a helyi kulturális rendszer és e tágabb környezet, a kortárs európai és amerikai kultúra színtere közötti bonyolult tárgyalásokra összpontosít.
Ennek során a szerző esettanulmányt nyújt a kulturális forradalom ökológiájáról, Pétervár prizmáján keresztül szemlélve, amely a forradalom előestéjén Európa egyik kulturális fővárosa volt. Pétervár ma a modern Oroszország nemzeti képzeletében a nyugatiasodás és a radikális változás szimbóluma.
