Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák kiemelik T. M. Scanlon könyvét, mint az etikai elmélethez való jelentős hozzájárulást, amely bemutatja az „okok fundamentalizmusának” fogalmát, amely megkérdőjelezi az erkölcsi ítélet hagyományos felfogását. Az olvasók nagyra értékelik a könyv áttekinthetőségét, mélységét és szervezését, ami ösztönző olvasmánnyá teszi. Aggályok merültek fel azonban a könyv fizikai minőségével kapcsolatban, mivel az egyik recenzens arról számolt be, hogy a könyv röviddel a megvásárlása után szétesett.
Előnyök:⬤ Gondolatébresztő tartalom, amely megkérdőjelezi a hagyományos etikai elméleteket.
⬤ Világos és világos írásmód.
⬤ Jól szervezett előadások, amelyek hatékonyan épülnek egymásra.
⬤ Serkentő bevezetés Scanlon gondolataiba.
Hátrányok:⬤ Fizikai minőségi problémák, a könyv széteséséről szóló beszámolók.
⬤ Néhány olvasó több tartalomra vágyik, ami a könyv rövidségére utal (vékony kötet).
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Being Realistic about Reasons
Könyv tartalma:
T. M.
Scanlon a normatív kognitivizmus - vagyis annak a nézetnek, hogy a cselekvés okairól vannak redukálhatatlanul normatív igazságok - minősített védelmét kínálja. Három ismert ellenvetésre válaszol: hogy az ilyen igazságoknak aggasztó metafizikai implikációi lennének; hogy nem tudnánk, hogy mik ezek; és hogy az okok szerepe a cselekvés motiválásában és magyarázatában nem lenne megmagyarázható, ha a cselekvés okairól szóló következtetés elfogadása egyfajta hit lenne. Scanlon az ontológiai elkötelezettség általános, a matematikára és a normatív ítéletekre egyaránt alkalmazható bemutatásán belül válaszol ezen ellenvetések közül az elsőre.
Amellett érvel, hogy a reflektív egyensúly módszere, helyesen értelmezve, megfelelő magyarázatot ad arra, hogyan jutunk el mind a normatív igazságok, mind a matematikai igazságok megismeréséhez, és hogy a racionális ágens eszméje megmagyarázza az ágens normatív meggyőződései és cselekedetei közötti kapcsolatot. Hogy a cselekvés okairól szóló minden állításnak van-e determinált igazságértéke, az egy.
A kérdésre a cselekvés okainak átfogó, normatív értelemben vett számbavételével kell válaszolni. Mivel valószínűtlennek tűnik, hogy létezik ilyen számvetés, a normatív kognitivizmus itt felajánlott védelmét minősítjük: a cselekvés okairól szóló kijelentéseknek lehet determinált igazságértéke, de nem egyértelmű, hogy mindegyiküknek van.
Eközben Scanlon értelmezi a normatív és nem-normatív állítások közötti különbséget, új magyarázatot ad a normatívnak a nem-normatív felett való szupervenienciájáról, értelmezi az okok relatív erejének gondolatát, és megvédi a reflektív egyensúly módszerét.
