Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv érdekesen tárja fel Sztálin szerepét a háború utáni Európa alakításában, rávilágítva arra, hogy a különböző országokban hogyan változott a stratégiája, és megkérdőjelezve a hidegháború dinamikájáról alkotott leegyszerűsítő nézeteket. Ugyanakkor kritika éri a könyv zavaros írásmódja és az átfogó források hiánya miatt.
Előnyök:Éleslátó történelmi elemzést kínál, hét részletes esettanulmányt mutat be, kiemeli a szovjet befolyás alatt álló helyi politikai akciókat, és új nézőpontot nyújt a hidegháborúról.
Hátrányok:Rosszul megírt, zavaros mondatszerkezetekkel, korlátozott és elfogult forrásokkal, és összességében kihívást jelentő olvasmányélményt nyújt.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Stalin and the Fate of Europe: The Postwar Struggle for Sovereignty
Könyv tartalma:
A Financial Times Év Legjobb Könyve.
A Norris és Carol Hundley-díj nyertese.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok könyvdíjának nyertese.
"Életműve.".
--Stephen Kotkin, a Sztálin című könyv szerzője.
"Naimarknak kevés társa van a sztálinizmus, a Szovjetunió és a 20. századi Európa kutatójaként, és legújabb műve, a Sztálin és Európa sorsa az egyik legeredetibb és legérdekesebb.".
-- Financial Times.
"Időszerű és tanulságos beszámoló nemcsak saját történelmünkről, hanem törékeny, nyugtalanító jelenünkről is.".".
-- Daniel Beer, The Guardian.
"Rengeteg új ismerettel gazdagítja azt a kort és helyet, amelyet ismerni vélünk, tisztázza a szovjet-amerikai konfliktus körvonalait, ügyesen gazdagítva a háború utáni Európa történetét.".".
--Timothy Snyder, a Bloodlands című könyv szerzője.
Elkerülhetetlen volt-e Európa megosztottsága a második világháború után? A háború utáni rend erőteljes újraértékelésében Norman Naimark azt sugallja, hogy Sztálin sokkal nyitottabb volt a rendezésre, mint eddig gondoltuk. A Lengyelországtól és Jugoszláviától Finnországig és Albániáig terjedő feltáró esettanulmányokon keresztül Naimark a korai hidegháborút úgy értelmezi újra, hogy az európaiaknak a jövőjük meghatározásáért folytatott harcára összpontosít.
Mivel Közép-Európában nyugati megszálló erők állomásoztak, a szovjet csapatok pedig a kontinens keleti felének nagy részét ellenőrizték, az európai vezetőknek ügyesen kellett tárgyalniuk a külső nyomásról. Egyesek számára ez a szovjet dominancia visszaszorítását jelentette. Mások számára azt jelentette, hogy az amerikaiakat is be kellett vonniuk céljaik támogatására. A Sztálin és Európa sorsa című könyv, amely egy időnként meglepően rugalmas Sztálint mutat be, és bemutatja, hogy az európai vezetők ügyesen kezelték nemzeteik érdekeit, feltárja egy alternatív útvonal elveszett lehetőségeit 1949 előtt, amikor a hidegháború kettészakadása visszafordíthatatlanná vált.
