Értékelés:
A Caryl Phillips által írt „Dancing in the Dark” kritikái kiemelik a mélyen érzelmes és gazdag történetmesélést, amely Bert Williams, egy korai afroamerikai előadóművész életére összpontosít, és a rasszizmus, az identitás és a művészi integritás összetettségének témáit mutatja be. Sok olvasó értékeli az éleslátó karakterfeltárást és a történelmi kontextust. Egyes kritikusok azonban az elbeszélés egyes részeit nem találják eredetinek, illetve hiányolják az elkötelezettséget és az érzelmi mélységet, ami összességében vegyes fogadtatáshoz vezet.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen megírt, mesteri elbeszélői stílus.
⬤ A karakterek mély feltárása és az érzelmi összetettség.
⬤ A faji kérdések és az afroamerikai előadók küzdelmeinek éleslátó ábrázolása.
⬤ Erős történelmi kontextus a korszakkal és annak társadalmi kihívásaival kapcsolatban.
⬤ Gazdag jellemfejlődés, különösen Bert Williams és George Walker esetében.
⬤ Néhány olvasó a történet egyes részeit nem találta eredeti vagy elcsépeltnek.
⬤ Egyes karakterek egydimenziósnak tűntek, vagy nem volt bennük mélység.
⬤ A szerkezet néha zavaros vagy nehezen követhető volt.
⬤ Néhány ténybeli pontatlanságot vagy a történelmi igazságtól való eltérést észleltek.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy az elbeszélés tempója helyenként lassú és nem volt lebilincselő.
(14 olvasói vélemény alapján)
Dancing In The Dark
"A legviccesebb ember, akit valaha láttam, és a legszomorúbb ember, akit valaha ismertem.
Így jellemezte W. C.
Fields Bert Williamst, aki fénykorában Amerika legjobban fizetett szórakoztatóművésze volt, és aki rajongói között tartotta számon az angol királyt és Buster Keatont is. A Bahamákon született, majd családjával Kaliforniába költözött.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)