The Age of Reason

Olvasói vélemények

Thomas Paine „The Age of Reason” című művének kritikái a kereszténység és a Biblia heves kritikáját fogalmazzák meg, Paine-t mint a szervezett vallással szemben a deizmus mellett kiálló központi figurát mutatva be. Az olvasók nagyra értékelik Paine logikus érvelését és humoros stílusát, ugyanakkor megjegyzik, hogy a könyv mélyen gyökerező hiedelmeket is képes megzavarni. Sokan hangsúlyozzák a könyv mai aktualitását, és úgy vélik, hogy a hagyományos vallási elbeszéléseket megkérdőjelező olvasmány mindenkinek szükséges olvasmány.

⬤ A Biblia alapos és részletes kritikája logikus érveléssel.
⬤ Megkérdőjelezi a hagyományos keresztény hiedelmeket, és elősegíti az önálló gondolkodást.
⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód, gyakran humoros.
⬤ Elgondolkodtató és befolyásos, különösen azok számára, akik megkérdőjelezik a hitüket.
⬤ Történelmi jelentősége Amerika egyik alapító atyjához kötődik.

⬤ Nem alkalmas erős hitű vagy a hitüket megkérdőjelezni nem akaró személyek számára.
⬤ Néhány kritikus megjegyzi, hogy Paine kissé képmutatóan közelít a természetfeletti hiedelmekhez.
⬤ Az írásmód tükrözi a történelmi kontextust, és a modern olvasók számára kiigazítást igényelhet.
⬤ Kritika Paine más vallásokkal való bánásmódjával kapcsolatban; egyesek úgy érzik, hogy túlságosan kritikus, anélkül, hogy teljes mértékben foglalkozna az összetett kérdésekkel.

(561 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A The Age of Reason; Being an Investigation of True and Fabulous Theology by Thomas Paine egy deista pamflet, amelyet a tizennyolcadik századi brit radikális és amerikai forradalmár, Thomas Paine írt, és amely kritizálja az intézményesített vallást és megkérdőjelezi a Biblia legitimitását. A három részben, 1794-ben, 1795-ben és 1807-ben megjelent mű bestseller volt Amerikában, ahol rövid ideig tartó deista megújulást váltott ki.

A brit közönség azonban, amely a francia forradalom következtében megnövekedett politikai radikalizmustól tartott, ellenségesebben fogadta. Az ész kora általános deista érveket mutat be; például rávilágít arra, amit Paine a keresztény egyház korrupciójaként érzékel, és bírálja a politikai hatalom megszerzésére irányuló törekvéseit.

Paine a kinyilatkoztatás helyett az értelem mellett érvel, ami arra készteti, hogy elutasítsa a csodákat, és a Bibliát inkább közönséges irodalmi műnek, mint isteni ihletésű szövegnek tekintse. Támogatja a természetes vallást, és a teremtő Isten mellett érvel.