Értékelés:

G. K. Chesterton Brown atya történeteinek gyűjteménye számos kritikát kapott, amelyek elsősorban a rejtélyek okosságát és Brown atya, mint karakter báját dicsérték. Az olvasók nagyra értékelik a bűnügyek megoldásához alkalmazott egyedi megközelítését, amely az emberi természet és az erkölcs megértésére támaszkodik. Vannak azonban kritikák a Brown atya bűnözőkkel való bánásmódjával, az írói stílussal és néhány elavult nyelvezettel kapcsolatban, amelyek a modern olvasók számára zavaróak lehetnek.
Előnyök:⬤ Okos és szórakoztató rejtélyek, amelyek a krimirajongóknak és a kezdő olvasóknak egyaránt tetszenek.
⬤ Brown atya elbűvölő és egyedi karakter, aki mélyen ismeri az emberi természetet.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely gördülékeny és élvezetes.
⬤ A rövid történetek tökéletesek a gyors olvasáshoz, így alkalmasak az elfoglalt olvasók számára is.
⬤ Elgondolkodtató betekintést nyújt az erkölcsbe és az emberi viselkedésbe.
⬤ Brown atya engedékenysége a bűnözőkkel szemben egyes olvasók számára ellenszenves lehet.
⬤ Az írói stílus a modern közönség számára elavultnak vagy durvának tűnhet.
⬤ Egyes történeteket unalmasnak vagy könnyen kitalálhatónak tartanak.
⬤ Az elavult nyelvezet gyakori szótárhasználatot igényelhet.
⬤ Egyes kiadásokban a betűmérettel kapcsolatos problémák akadályozhatják az olvashatóságot.
(419 olvasói vélemény alapján)
Chesterton Brown atyát alacsony, köpcös római katolikus papként ábrázolja, formátlan ruhákkal és nagy esernyővel, aki hátborzongató módon látja az emberi gonoszságot. "Hogy a Tartaroszban - kiáltott fel Flambeau -, hallottál már a szöges karkötőről? " -- "Ó, az ember kis nyája, tudod! " - mondta Barna atya, és meglehetősen üresen ívelt szemöldökét.
"Amikor Hartlepoolban voltam lelkész, volt három olyan, akinek szöges karkötője volt". * Nem sokkal az _Orthodoxia_ kiadása után G.
K. Chesterton Londonból Beaconsfieldbe költözött, és találkozott O'Connor atyával. O'Connornak éleslátása volt az emberi természet sötétebbik oldalára, és szelíd külseje, ami ehhez társult -- és ezek együttesen Chesterton szerény Brown atyjává váltak.
Chesterton imádta a karaktert, és a magazinok, amelyeknek írt, imádták a történeteket. A _The Innocence of Father Brown_ volt az első gyűjteményük, és nagyon szórakoztató.