Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet nagyra értékelik intellektuális mélysége és olvasmányossága miatt, amely komplex filozófiai és pszichológiai témákat tesz hozzáférhetővé az olvasók számára. Elgondolkodtatónak, magával ragadónak és elgondolkodtatónak írják le, és gazdagítja az olvasók megértését olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint az utólagos látás és a narratíva.
Előnyök:⬤ Intellektuálisan ösztönző, mégis hozzáférhető
⬤ meditatív és tudományos
⬤ innovatív gondolatok a narratíváról és a tudományágak közötti összefüggésekről
⬤ erőteljes és tanulságos
⬤ az olvasók által erősen ajánlott.
Hátrányok:Egyik sem szerepel kifejezetten a recenziókban.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Hindsight: The Promise and Peril of Looking Backward
Könyv tartalma:
Bár a visszatekintés gondolatát gyakran az emlékezet torzításaihoz, torzulásaihoz és egyenesen hazugságaihoz társítják - mint a hírhedt "20-20" forgatókönyvben vagy abban a meggyőződésben, hogy valaki "végig tudta" -, Mark Freeman azt állítja, hogy a múlt terepén való visszatekintés folyamata a belátás, a megértés és az önismeret mélységes forrásaként is szolgálhat. Gondoljunk csak Tolsztoj Iván Iljicsről szóló megrázó történetére, aki halála előestéjén visszatekint a múltjába, és rájön, hogy az élet, amelyet élt, hazugság volt. Gondoljunk arra is, hogy saját életünkben is sokszor előfordul, hogy a múltat áttekintve képesek vagyunk meglátni azt, amit korábban nem tudtunk vagy nem akartunk meglátni.
A visszatekintés szorosan kapcsolódik ahhoz is, amit Freeman narratív reflexiónak nevez: Az idő által biztosított távolság révén visszatekinthetünk a múltbeli tapasztalatokra, és újból láthatjuk őket, mint egy fejlődő történet epizódjait. Bármennyire is fontos a "jelenben lenni" és "a pillanatban élni", nem kevésbé fontos, hogy időnként megálljunk, és a visszatekintés révén igyekezzünk felismerni a tapasztalat azon aspektusait, amelyek egyébként elkerülnék a figyelmünket. A visszatekintés tehát nem feltétlenül vezet megtévesztéshez és hazugsághoz, hanem bölcsességhez, sőt igazsághoz is vezethet - Freeman szerint olyanhoz, amely csak visszatekintésben érhető el.
Amellett, hogy a visszatekintés az önismeret központi helyszíne, szerves szerepet játszik az erkölcsi fejlődés folyamatában is. A visszatekintés révén ugyanis nemcsak arra nyílik lehetőség, hogy belássuk a lehetséges hibáinkat, hanem arra is, hogy túllépjünk rajtuk, és ezáltal a világban való létezés jobb módjai felé haladjunk. A pszichológiára, filozófiára, irodalomra és személyes tapasztalatokra támaszkodva ez a széles körű kötet éleslátó és magával ragadó módon tárja fel a visszatekintés szerepét mind a személyes múlt megismerésében, mind az erkölcsi élet elmélyítésében.
