A fogoly dilemmája: John Von Neumann, a játékelmélet és a bomba rejtélye

Olvasói vélemények

A könyv átfogó és lebilincselő bevezetést nyújt a játékelméletbe, a történelmi fejlődésre és olyan kulcsfigurákra összpontosítva, mint John Von Neumann. Az olvasók nagyra értékelik a világos, nem technikai jellegű írásmódot, valamint a különböző területekkel és valós alkalmazásokkal való kapcsolatokat, bár egyesek szerint inkább történeti jellegű, mint magának a játékelméletnek a részletes tanulmányozása.

⬤ Világos és jól megírt
⬤ magával ragadó bevezetés a játékelméletbe
⬤ gazdag történelmi kontextus és kapcsolatok a valós életbeli alkalmazásokhoz
⬤ laikus olvasók számára is alkalmas
⬤ a játékelméletet érintő különböző témák mélyreható megvitatása.

⬤ Inkább a történelemre koncentrál, mint a játékelmélet technikai aspektusaira
⬤ egyes olvasók felületesnek találhatják a feldolgozást
⬤ az atombombával és a hidegháborúval kapcsolatos ismétlődő témák
⬤ nem biztos, hogy kielégítik azokat, akik mélyreható matematikai vagy elméleti tartalmat keresnek.

(81 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Prisoner's Dilemma: John Von Neumann, Game Theory, and the Puzzle of the Bomb

Könyv tartalma:

Egy mesteri tudományos írás, amely egyszerre lenyűgöző életrajz von Neumannról, a magyar száműzöttről, akinek matematikai elméletei az atombomba és a digitális számítógép építőkövei voltak, valamint a játékelmélet és a hidegháborúban és a nukleáris fegyverkezési versenyben játszott szerepének briliáns társadalomtörténete ( San Francisco Chronicle ).

Zálogjog nélkül nézzen közszolgálati televíziót? .. Túllépni a kihelyezett sebességkorlátozást? ... Fizetés nélkül ugorjon át egy metrófordulókapun? Ezek a kérdések az úgynevezett fogoly dilemmáját illusztrálják, egy olyan társadalmi rejtvényt, amellyel mindannyian nap mint nap szembesülünk. Bár a válaszok egyszerűnek tűnhetnek, mélyreható következményeik a fogoly dilemmáját a tudomány egyik nagy egységesítő fogalmává teszik. A pókerjátszmában blöffölő játékosok megfigyelése inspirálta John von Neumannt - a modern számítógép atyját és a század egyik legélesebb elméjét - a játékelmélet, a konfliktusok és a megtévesztés matematikai tanulmányozására. A játékelméletet a RAND Corporation, az atomkorszak katonai stratégiájának kialakításával megbízott archetipikus agytröszt, könnyen befogadta, és 1950-ben a RAND két tudósa jelentős felfedezést tett.

A fogoly dilemmájának nevezett, nyugtalanító és elmebajos játék, amelyben két vagy több ember elárulhatja a közjót az egyéni haszon érdekében. A fogoly dilemmáját nem sokkal azután vezették be, hogy a Szovjetunió megszerezte az atombombát, és hamarosan a nukleáris fegyverkezési verseny népszerű allegóriájává vált. Olyan értelmiségiek, mint von Neumann és Bertrand Russell, csatlakoztak a katonai és politikai vezetőkhöz, akik a megelőző háború mozgalmához csatlakoztak, amely a Szovjetunió elleni nukleáris első csapást szorgalmazta. Bár a Truman-kormányzat elutasította a megelőző háborút, az Egyesült Államok fegyverkezési versenybe kezdett a szovjetekkel, és a játékelmélet a közpolitika ellentmondásos eszközévé vált - egyszer a fegyverkezési verseny igazolásával vádolták, máskor pedig a megelőzés egyetlen reményének hirdették.

A fogoly dilemmája egy forradalmi gondolat éleslátó története, amelyet a huszadik századi gondolkodás mérföldkövének neveztek.