Olvasói vélemények
Összegzés:A David Gunkel által írt „A gépkérdés” című könyvről szóló kritikák kiemelik a könyv filozófiai mélységét és azt a képességét, hogy gondolkodásra késztet a gépek erkölcsi megfontolásával kapcsolatban, ugyanakkor megemlítik a könyv hátrányait is, mint például az absztraktságát és az egyértelmű válaszok hiányát.
Előnyök:⬤ Jól megírt és elgondolkodtató
⬤ az erkölcsi cselekvőképesség és a gépi etika kivételes vizsgálata
⬤ az etikai keretek mélyebb megkérdőjelezésére ösztönöz
⬤ jelentős hozzájárulás a gépi erkölcsről folytatott párbeszédhez
⬤ hasznos a gépi intelligencia következményeinek megértéséhez
⬤ eredeti meglátások, amelyek megkérdőjelezik a meglévő nézeteket.
Hátrányok:⬤ Egyesek szerint túlságosan alapos és unalmas
⬤ sok olvasó úgy érzi, hogy nem ad konkrét válaszokat
⬤ túlságosan elvontnak és inkább felmérésnek, mint újszerű hozzájárulásnak tartják
⬤ egyes kritikák a relativizmussal való gyenge foglalkozást említik
⬤ a könyv fizikai megjelenésével kapcsolatos minőségi és ár-érték aránybeli problémák.
(13 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Machine Question: Critical Perspectives on Ai, Robots, and Ethics
Könyv tartalma:
Az erkölcsi felelősség és jogok hozzárendelésének vizsgálata a saját magunk által készített intelligens és autonóm gépekhez.
Az erkölcsfilozófia egyik állandó problémája annak eldöntése, hogy ki vagy mi érdemel etikai megfontolást. A közelmúltban nagy figyelmet szenteltek az "állatkérdésnek" - a nem emberi állatok erkölcsi státuszának mérlegelésének. Ebben a könyvben David Gunkel a "gépkérdéssel" foglalkozik, hogy vajon a saját magunk által készített intelligens és autonóm gépeket tekinthetjük-e legitim erkölcsi felelősséggel és az erkölcsi megfontolásra való jogos igénnyel rendelkezőnek, és ha igen, milyen mértékben.
A gépkérdés alapvető kihívást jelent az erkölcsi gondolkodás számára, megkérdőjelezve a technológia hagyományos filozófiai koncepcióját, amely szerint a technológia olyan eszköz, amelyet emberi szereplők használnak. Gunkel a gépi erkölcsi cselekvőképesség kérdésével kezdi: vajon egy gép tekinthető-e legitim erkölcsi ágensnek, amelyet felelősségre lehet-e vonni döntésekért és cselekedetekért. Ezután a másik oldalról közelíti meg a gépkérdést, azt vizsgálva, hogy egy gép lehet-e legitim erkölcsi megfontolásnak kijáró erkölcsi páciens. Végül Gunkel megvizsgálja az erkölcsfilozófia és a kritikai elmélet néhány olyan újítását, amelyek bonyolítják a gépkérdést, és dekonstruálják magát a bináris ágens-beteg ellentétet.
A technológiai fejlődés arra késztethet bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a számítógépekről és robotokról szóló sci-fi, amelyek cselekedetei hatással vannak emberi társaikra (gondoljunk csak HAL-ra a 2001: Űrodüsszeia című filmben), vajon tudományos ténnyé válhat-e. Gunkel érvelése azt ígéri, hogy hatással lesz az etikával, önmagunkkal és a világunkban élő más entitásokkal kapcsolatos jövőbeli megfontolásokra.
