Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a robotok jogokkal való felruházásának filozófiai következményeit vizsgálja, a vita mindkét oldalának szakirodalmával és érveivel foglalkozva. Míg a művet tudományos alapossága és hozzáférhetősége miatt dicsérik, egyes kritikusok bírálják, hogy nem oldja meg meggyőzően a kérdést, és hogy esetleg szélesebb körű ideológiai programot követ a jogokkal kapcsolatban. Az emberi jogok, az ellenőrzés és az etika témái a technológiával kapcsolatban dominálnak.
Előnyök:⬤ Tudományos munka, amely mélyen foglalkozik a filozófiával és az irodalommal.
⬤ Alapos áttekintést nyújt a robotok jogairól szóló diskurzusról, így a téma iránt érdeklődőknek érdemes olvasmány.
⬤ Megközelíthető az olvasók számára, beleértve azokat is, akik nem rendelkeznek speciális ismeretekkel.
⬤ Serkentő meglátásokat nyújt, és platformot teremt a további filozófiai vitákhoz.
Hátrányok:⬤ A könyv nem oldja meg meggyőzően a vitát arról, hogy a robotoknak legyenek-e jogaik.
⬤ Egyes érvek pontatlannak vagy kérdéseket felvetőnek tűnnek.
⬤ Úgy tűnik, hogy az egyetemes emberi jogokkal kapcsolatos kritikus nézeteket háttérbe szorítja, ami aggályokat vet fel a könyv szélesebb körű ideológiai következményeivel kapcsolatban.
⬤ Egyes filozófiai állításokat, például a „lehet” és a „kell” közötti kapcsolatot kritizálják, mert nem eléggé kidolgozottak vagy problematikusak.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Robot Rights
Könyv tartalma:
Provokatív kísérlet arra, hogy elgondolkodjunk azon, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk: komoly filozófiai érv a robotok jogai mellett.
A robotinvázió kellős közepén vagyunk, ahogy a különböző konfigurációjú és képességű eszközök lassan, de biztosan egyre fontosabb pozíciókat foglalnak el a mindennapi társadalmi valóságban - önvezető járművek, ajánló algoritmusok, gépi tanulással működő döntéshozó rendszerek és különböző formájú és funkciójú szociális robotok. Bár a robotok és a felelősség témájának már eddig is jelentős figyelmet szenteltek, az e műtárgyak társadalmi státuszára vonatkozó kérdés nagyrészt figyelmen kívül maradt. Ebben a könyvben David Gunkel provokatív kísérletet tesz arra, hogy végiggondolja azt, amit eddig elképzelhetetlennek tekintettek: vajon a robotok és más, általunk létrehozott technológiai artefaktumok igényelhetnek-e és milyen mértékben tarthatnak-e igényt erkölcsi és jogi státuszra.
Elemzésében Gunkel a „van” és a „kellene” közötti (David Hume által kidolgozott) filozófiai különbségtételre hivatkozik, hogy értékelje és elemezze a robotok jogainak kérdésével kapcsolatos különböző érveket. Vizsgálata során Gunkel megállapítja, hogy a létező álláspontok és javaslatok egyike sem állja meg a helyét. Erre válaszul aztán egy innovatív alternatív javaslatot kínál, amely gyakorlatilag megfordítja a forgatókönyvet a „van” és a „kell” problémájával kapcsolatban azáltal, hogy egy másik, egészen másfajta módot vezet be a robotok társadalmi helyzetének, valamint az általuk a meglévő erkölcsi és jogi rendszerek számára jelentett lehetőségeknek és kihívásoknak a konceptualizálására.
