Olvasói vélemények
Összegzés:A Gunkel dekonstrukcióról szóló könyvéről szóló kritikák vegyesen mutatják be a nézőpontokat: egyesek dicsérik, hogy világos és éleslátó bevezetés Derrida összetett gondolataiba, míg mások kritizálják, hogy túlságosan bonyolult vagy nem meggyőző. Összességében a modern filozófia és irodalomelmélet iránt érdeklődők számára szükséges olvasmánynak tartják, bár hatékonysága az olvasók körében igen eltérő.
Előnyök:Sok recenzens kiemeli, hogy a könyv képes a dekonstrukció összetett gondolatait tisztázni, ezáltal könnyebben érthetővé és átélhetővé teszi azokat. A modern filozófia és irodalomelmélet hallgatóinak ajánlott. Néhány recenzens megjegyzi tömörségét és azt, hogy javítja az olyan fontos fogalmak megértését, mint a bináris gondolkodás és a posztstrukturalista megközelítések, különösen teológiai szempontból.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyv érvelése túlságosan bonyolult és szövevényes lehet, ami egyes olvasókat zavarba ejt az alapvető fogalmakkal kapcsolatban. Vannak olyan említések, amelyek elégedetlenséget fejeznek ki Gunkel érveinek mélységével és gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban, egyesek úgy érzik, hogy a könyv csupán kritika érdemi meglátások nélkül. Néhányan feleslegesnek találták az olvasást, miután Gunkel értelmezéseivel foglalkoztak, úgy érezték, hogy maga Derrida talán nem is indokolja a további vizsgálódást.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Deconstruction
Könyv tartalma:
Közérthető bevezetés egy olyan fogalomba, amelyet gyakran lehetetlenül absztrúznak tartanak, és amely bemutatja, hogy a huszonegyedik században milyen ereje van a fogalmi eszköznek.
Az MIT Press Essential Knowledge sorozatának ez a kötete világos és tömör bevezetést nyújt egy gyakran nehéznek és absztrúznak tartott témába: a dekonstrukcióba. David Gunkel nem azért válogatja szét a dekonstrukció fogalmát, terminológiáját és gyakorlatát, hogy megvédje az akadémiai ortodoxiát, vagy hogy Jacques Derrida - a neologizmus kitalálója és a fogalom elődje - gondolatait terjessze, hanem azért, hogy az olvasók számára egy erőteljes fogalmi eszközt nyújtson a huszonegyedik század számára.
Gunkel elmagyarázza, hogy a dekonstrukció nem egyszerűen az építés ellentéte - a szekrényedben lógó "dekonstruált" kabátot szigorúan véve nem nevezhetjük pontosan így -, és nem is a pusztítás szinonimája. Ez egy módja annak, hogy az építés/rombolás dichotómián és minden más fogalmi dichotómián és logikai oppozíción túl gondolkodjunk. Miután leírta, hogy mi nem dekonstrukció, és kidolgozott egy Derridától származó absztrakt és sematikus jellemzést, Gunkel példákat hoz a dekonstrukcióban (és nem a dekonstrukcióra), beleértve a logocentrizmust (a beszéd/írás dichotómiája) és a virtualitást (a valóság/megjelenés uralkodó filozófiai kettőssége), a remixet (az eredeti/másolat megkülönböztetése) és a kiborg poszthumán alakját (az ember/gép fogalmi párosítás). Végül Gunkel a dekonstrukció költségeit és előnyeit tárgyalja, figyelembe véve, hogy a dekonstrukció sok mindenre jó, és azonosítva a lehetséges problémákat, beleértve az eurocentrizmust, a relativizmust, a fogalom kommunikációjának nehézségeit és az újra kisajátítást.
