A humanitarizmus kérdése: Királyság, szentség és keresztes hadjárat a késő középkorban

Olvasói vélemények

A könyv értékes betekintést nyújt a segélyszervezetekbe és a nemzetközi fejlesztésbe, így sokak számára érdekes és tanulságos olvasmány. Néhány olvasó azonban kissé nyilvánvalónak vagy közérthetőnek találta, és nehezen tudta magát lekötni.

⬤ Nagyszerű betekintést nyújt a segélyszervezetekbe
⬤ érdekes olvasmány
⬤ nagyon ajánlják azok, akik tudományos környezetben használták
⬤ néhány olvasó elképesztőnek írta le.

Néhányan úgy érezték, hogy a tartalom túlságosan nyilvánvaló vagy közérthető; néhányan nehezen tudtak lekötődni az anyaggal.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Humanitarianism in Question: Kingship, Sanctity, and Crusade in the Later Middle Ages

Könyv tartalma:

Az összetett vészhelyzetekre való reagálásban bekövetkezett óriási növekedés évei nyomot hagytak a humanitárius ágazaton. Számos, egykor megoldottnak tűnő kérdés ma már intenzív vita tárgyát képezi. Mi a humanitárius segítségnyújtás? A konfliktus áldozatainak segélyezésére korlátozódik, vagy magában foglalja az olyan szélesebb körű célkitűzéseket is, mint az emberi jogok, a demokrácia előmozdítása, a fejlesztés és a béketeremtés?

A múlt század nagy részében a humanitárius tevékenység alapelvei a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség volt. A közelmúltban egyes humanitárius szervezetek elkezdték enyhíteni ezeket az alapelveket. Annak felismerése, hogy a humanitárius tevékenység negatív következményekkel járhat, arra kényszerítette a humanitárius szervezeteket, hogy mérjék hatékonyságukat, gondolkodjanak el etikai álláspontjukon, és ne csak a cselekedeteiket motiváló értékeket, hanem a cselekedeteik következményeit is mérlegeljék.

A nélkülözhetetlen Humanitarianism in Question című kötetben Michael Barnett és Thomas G. Weiss különböző tudományágak tudósait gyűjti össze, hogy együtt foglalkozzanak a humanitárius identitás válságával, beleértve a humanitárius tevékenységnek az elszámoltathatósághoz, a nagyhatalmakhoz, a privatizációhoz és a vállalati filantrópiához, a hadurakhoz, valamint a vészhelyzetek során és után az élet-halál döntések meghozatalát megalapozó etikai értékelésekhez való viszonyát.

Hozzászólók: Michael Barnett, Minnesotai Egyetem.

Craig Calhoun, New York-i Egyetem.

James D. Fearon, Stanford Egyetem.

Laura Hammond, SOAS, Londoni Egyetem.

Peter J. Hoffman, Hunter College.

Stephen Hopgood, SOAS, Londoni Egyetem.

Peter Redfield, Észak-Karolinai Egyetem, Chapel Hill.

Jennifer C. Rubenstein, Princeton Egyetem.

Jack Snyder, Columbia Egyetem.

Janice Gross Stein, Torontói Egyetem.

Thomas G. Weiss, CUNY Graduate Center.