Értékelés:
Michael Shermer „A jó és a rossz tudománya” című könyve az erkölcs eredetét és az etika alapjait vizsgálja tudományos szemszögből, megkérdőjelezve a hagyományos hiedelmeket, miszerint az erkölcs kizárólag a valláshoz kötődik. A könyvet jól fogadták lebilincselő írói stílusa és alapos kutatása miatt, de kritika is érte redukcionista megközelítése és filozófiai hiányosságai miatt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és közérthető írásmód.
⬤ Alapos kutatás, jól dokumentált megközelítéssel.
⬤ Megkérdőjelezi az erkölcsről és a vallásról alkotott hagyományos nézeteket, kritikus gondolkodásra késztetve az olvasót.
⬤ Tudományos magyarázatot ad az erkölcsre, ami vonzó a világi etika iránt érdeklődők számára.
⬤ Éleslátó és elgondolkodtató viták, amelyek mély elemzésre ösztönöznek.
⬤ Egyes olvasók szerint túlságosan redukcionista és a filozófiai viták mélységét nélkülözi.
⬤ Kritika a tudományos állításokkal szemben, különösen az olyan etikai dilemmák esetében, mint az abortusz és az állatok jogai.
⬤ Egyes szakaszok kihívást jelentőnek vagy nehezen emészthetőnek minősülnek.
⬤ Az összetett erkölcsi kérdések kezelése túlságosan leegyszerűsítőnek tűnhet.
⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy inkább tűnik filozófiai könyvnek, mint tisztán tudományos szövegnek.
(61 olvasói vélemény alapján)
The Science of Good and Evil: Why People Cheat, Gossip, Care, Share, and Follow the Golden Rule
Michael Shermer, a bestseller szerzője, az erkölcs evolúciójának vizsgálata, amely „a népszerűsített tudomány és filozófia példaképe” The Sun (Baltimore)
Másfél évszázaddal azután, hogy Darwin először javasolt „evolúciós etikát”, a tudomány elkezdett foglalkozni az erkölcs gyökereivel. Ahogy az evolúcióbiológusok azt vizsgálják, miért vagyunk éhesek (hogy evésre ösztönözzenek) vagy miért élvezetes a szex (hogy szaporodásra ösztönözzenek), most magát az emberiség természetét kutatják.
Michael Shermer tudománytörténész A jó és a rossz tudományában azt vizsgálja, hogyan fejlődött az ember szociális főemlősből erkölcsi főemlősré; hogyan és miért motiválja az erkölcs az emberi állatot; és hogyan lehet empirikus bizonyítékokra alapozni az erkölcsi elveket.
Útközben elmagyarázza, hogy a tudományos eredmények milyen következményekkel járnak a sorsra és a szabad akaratra, a tiszta jó és a tiszta rossz létezésére, valamint az első emberek korai erkölcsi érzelmeinek kialakulására. Miközben a tudomány és az erkölcs közötti szakadékot zárja le, Shermer a trópusi esőerdő „vad népeként” elhíresült janamamóktól a börtönőrök börtönökben tanúsított viselkedéséről szóló stanfordi tanulmányokig terjedő történetekre támaszkodik. A jó és a rossz tudománya végső soron mélyreható pillantást vet az erkölcsi állatra, a hitre és az igazság tudományos keresésére.
