Philosophical Uses of Categoricity Arguments
Ez az Elem a filozófiában a kategoricitási érvek életképességével foglalkozik, némi gondossággal összpontosítva azokra a konkrét következtetésekre, amelyeket prominens személyiségekből válogatva próbáltak levonni - ugyanaz a tétel sikeresen alátámaszthatja az egyik ilyen következtetést, míg egy másikat nem tud alátámasztani.
Dedekinddel, Zermelóval és Kreiselrel kezdi, kétségbe vonva az utóbbi kettővel kapcsolatos közismert olvasatokat, és kiemelve mindhármuk sikerét abban, hogy elérjék azt, amit a tényleges céljuknak tartanak. A kategoricitási érvek e korábbi felhasználásait aztán összehasonlítja és szembeállítja Parsons és a társszerzők, Button és Walsh újabb munkáival.
Kiemelve az első- és másodrendű tételek, a külső és belső tételek szerepét, az Elem arra a következtetésre jut, hogy a kategoricitás-érvek hatékonyabbak voltak a belső matematikai kérdésekre filozófiailag reflektáló történelmi esetekben, mint az elmélet előtti metafizika újabb kérdéseiben.
