
A Plea for Natural Philosophy: And Other Essays
Penelope Maddy filozófus jól ismert a "második filozófia", a naturalizmus egy olyan formája mellett, amely a filozófia módszereit megkülönböztethetetlennek tekinti az empirikus tudományok módszereitől. Ez a kötet tizenegy közelmúltbeli esszéjét gyűjti össze (öt új és hat újranyomtatott), amelyek a filozófiai témák széles skáláját járják körül - a módszertantól, az episztemológiától és a tudományfilozófiától kezdve a logika, az aritmetika és a magasabb matematika filozófiájáig. Bár a témák széles skálán mozognak, mindegyik esszé valamilyen módon a Második filozófia leírására, feltárására vagy alkalmazására vonatkozik, és feltárja Maddy gondolkodásának mögöttes szisztematikus jellegét.
A címadó esszé a másodfilozófiai gondolkodás forrását a kora újkor "természetfilozófiájáig" követi nyomon, amikor a "tudomány" és a "filozófia" még nem voltak különálló diszciplínák; a tudományfilozófia realizmus/instrumentalizmus vitájának másodfilozófiai morálját a tudományfilozófiában megfogalmazó kísérő esszé teszi teljessé a filozófiai módszerről szóló nyitó részt. A második, a külvilág-szkepticizmusról szóló rész nagyrészt történeti jellegű: egy esszé hasonlítja össze Hume és Reid naturalista hitvallását, majd egy-egy esszé Moore-ról és Wittgensteinről. Az igazság és a referencia körüli viták második filozófiai vizsgálata J. L. Austin főszereplésével nyitja a nyelvről és logikáról szóló részt, amelyet a logika filozófiájának történelmi mérföldköveinek nagy ívű ismertetése és a Második filozófus nézeteinek összefoglalása követ. A matematikáról szóló befejező rész egy egyetemistáknak szóló esszével kezdődik a szám ontológiájáról, egy másik pedig a kortársak tartását értékeli.
A fejlődéslélektan a logika és a számtan filozófiájáról. A záró esszé kísérlet a matematika filozófiájában gyakran szidott if-tenista álláspont felélesztésére.
Maddy második filozófiai esszéi új betekintést nyújtanak a tudományfilozófia, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a logika és a matematika régóta fennálló kérdéseibe - mindezt az ezeket összekötő módszertani témák szem előtt tartásával.