Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák erős szkepticizmust fejeznek ki a mainstream kínai történelmi narratívákkal szemben, és azt sugallják, hogy azokat jelentősen befolyásolják az európai értelmezések és rekonstrukciók. A könyv szerzője olyan érveket mutat be, amelyek megkérdőjelezik az ősi kínai történelem és csillagászat érvényességét, és olyan ellentmondásos álláspontot képviselnek, amely felboríthatja a hagyományos hiedelmeket.
Előnyök:A könyv kritikus gondolkodásra késztet az elfogadott történelmi elbeszélésekkel kapcsolatban, és arra ösztönzi az olvasót, hogy megkérdőjelezze a történelem mainstream értelmezéseit, különösen a kínai történelemmel kapcsolatban. Egyedi nézőpontot mutat be, amely megkérdőjelezi a bevett kronológiát és a történelmi dokumentációt.
Hátrányok:A bemutatott érvek túlságosan elutasítónak tűnhetnek a hagyományos történelmi nézetekkel szemben, ami potenciálisan elidegenítheti az ilyen nézeteket valló olvasókat. A hangnemet konspiratívnak vagy szenzációhajhásznak lehet érzékelni, amelyből hiányzik a szigorú tudományos alátámasztás, ami alááshatja a hitelességet.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Issue with Chinese Astronomy
Könyv tartalma:
Az "ókori" Kína a legjobb esetben is félreértésAz asztrofizikus Robert Newton által végzett NASA kutatás a Föld-Hold mechanikával kapcsolatban áttöréshez vezet az MS U matematikusai számára a civilizáció kronológiájában, beleértve Kínát is. 'A probléma a kínai csillagászattal' az, hogy egyszerűen nem szolgálhat többé az 'ősi' kínai történelem szilárd alapjául. Úgy tűnik, hogy az 'ősi' Kína a legjobb esetben is csak egy félreértés. Azt feltételezik, hogy kivételesen ősi, sokkal ősibb, mint az európai történelem, és a datálásáról azt mondják, hogy tökéletesen megbízható. A kínai kronológia alapjait olyan szilárdnak tartják, hogy az a kétségtelenül ősi és megbízható kronológia klasszikus példájaként szolgál. Népszerű tévhit, hogy a kínai kronológia az "ősi kínai" csillagászati feljegyzéseken alapul, amelyek lehetővé teszik, hogy az "ősi kínai" történelem eseményeit minden kétséget kizáróan datáljuk. E példa alapján nehéz elhinni, hogy Európa, Egyiptom és Kis-Ázsia történelme olyan rövid, mint amilyennek az új kronológia állítja. Sőt, természetesen el kell gondolkodnunk azon, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy Kína dokumentált történelme évezredekkel ezelőtt kezdődik, és ennek ellenére megbízható marad, míg Európa sokkal rövidebb történelme ennyi hibát tartalmaz.
Vajon tényleg lehet, hogy a kínaiak az elmúlt hatezer év kronológiáját és történelmét töretlenül és torzításmentesen őrizték meg, míg minden más nemzet történelme legfeljebb egy évezredes, és tele van hibákkal? Egy másik példa a nyomdagép feltalálása a németek által a XV. században, 1440 a legkorábbi becslés. Semmi furcsa nincs abban, hogy ez a találmány Európában született ez idő tájt - elvégre minden európai nyelv fonetikus ábécét használ. A konszenzusos történettudomány azonban arról próbál meggyőzni minket, hogy valaki már 300 évvel korábban, a XI. században feltalálta a nyomdai öntőformákat Kínában - méghozzá több tízezer hieroglifára. A találmányt azonnal elfelejtették, és nem szolgált másra, minthogy a történelembe kerüljön. A hihetőbb verzió az, hogy egy európai (valószínűleg holland) könyvet a nyomdagép németországi feltalálásáról a XVII. század körül lefordították kínaira, és az a kínai történelem részévé vált. Emlékeztetni kell a logaritmusok állítólagos kínai feltalálására is, amely 500 évvel azelőtt történt, hogy Hollandiában feltalálták volna őket. Két európai és kínai kiadvány összehasonlítása azt mutatja, hogy Napier természetes logaritmusok táblázatának (először 1620-ban megjelent) egy nyomdahibája megismétlődött egy kínai könyvben, amely feltehetően 500 évvel régebbi. Vajon ez a történelemírás természetes módja, kérdezhetnénk?
A 300 nagy hajóból álló spanyol armada szintén fontos része lett a kínai történelemnek. Minden kínai történelemkönyv beszámol a 300 hajóból álló gigantikus Armada 1405-ös megépítéséről; egyes hajók állítólag 150 méter hosszúak voltak, ami fahajók esetében teljesen lehetetlen. Ezt a flottát feltehetően Indiába, az arab országokba stb. küldték; az expedíció hatszor vagy hétszer ismétlődött, célja tisztázatlan maradt. Ez nyilvánvalóan a Nagy Spanyol Armada kínai mítosszá alakítva. A szerzők röviden ismertetik a valós helyzetet a kínai történelemmel és kronológiával, szemben azzal, amit hirdetnek. A szerzők távolról sem állítják, hogy rekonstrukciójuk teljes. A kínai történelem rekonstrukciójának munkálatai még csak most kezdődtek el. Kína special PS: Dr. Fomenko megcáfolja, megbánja és megeszi a shapkáját, ha bebizonyosodik, hogy a Föld lapos, így lehetséges, hogy a legtöbb üstökös Kínában volt látható és nem Európában. https: //evilempireblog. wordpress.com/.
