Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a világtörténelem ellentmondásos szemléletét mutatja be, azt állítva, hogy a Kr. u. 800 előtti ősi civilizációkról elfogadott információk nagy része koholmány. A szerző, Dr. Fomenko azt állítja, hogy az ókori eseményeket és személyiségeket rosszul datálják és félreértik, és azt javasolja, hogy Oroszország jelentősebb történelmi szerepet játszott, mint azt elismerik. A kritikusok úgy találják, hogy az érvek hibás érvelésen és a megalapozott történelem megértésének hiányán alapulnak.
Előnyök:Egyes kritikusok érdekesnek találják a könyvet, és megjegyzik, hogy Fomenko meggyőző érveket sorakoztat fel a történelmi események hagyományos datálása ellen, különösen a Kínai Nagy Fal tekintetében. A tudományos megközelítés, ahogyan egyesek látják, az elfogadott nézeteket igyekszik megkérdőjelezni, és egy alternatív történelmi narratívát mutat be.
Hátrányok:Sok kritikus úgy jellemzi a könyvet, mint egy összeesküvés-elméletíró művét, aki nem ért eléggé a történelemhez, tele van megalapozatlan állításokkal és hibás logikával. Egyesek megemlítik, hogy az orosz nacionalizmust népszerűsíti és elferdíti a megállapított történelmi tényeket. A kritikusok gyakran kiemelik, hogy a szerző elutasítja a művészeteket és a humán tudományokat, és úgy tekintik, mint az összetett történelmi narratívák túlzott leegyszerűsítését.
(8 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Great Wall of China Hoax
Könyv tartalma:
Kína története Európára és Bizáncra másolva.
Kína története a Kr. u. XV. századig valójában Európa és a mediterrán térség, különösen Bizánc története. Az Európáról szóló történelmi krónikákat legkorábban a jezsuiták ültették át Kínába a Kr. u. XVI-XVII. században.
Ma úgy tartják, hogy a Kínai Nagy Fal építése a Kr. e. III. században kezdődött, állítólag az északi nomádok elleni védelemként. Az az érv, hogy a falat e kétezer év alatt javították volna, kétséges.
Csak egy meglehetősen friss építményt érdemes javítani, különben elavulttá válik, és csak ronccsá válik. Ezt egyébként Európában is megfigyelhetjük. A régi védőfalakat lebontották, és új, szilárdabb falakat építettek a helyükre. Oroszországban például sok erődítményt újjáépítettek a XVI. században.
Pedig azt mondják, hogy a kínai fal, miután felépült, kétezer évig változatlan maradt. Nem azt mondják nekünk, hogy ez egy "modern fal, amely nemrég épült a régi helyén", hanem azt, hogy ez pontosan az a fal, amelyet kétezer évvel ezelőtt építettek. Ez rendkívül furcsa, hogy mást ne mondjak. Mikor és ki ellen épült a fal?
Az Új Kronológia szerint a XV. század előtti "kínai" történelem a valóságban Európában bontakozott ki, ezért a kínai fal nem épülhetett a Kr. u. XV. század előtt, és természetesen nem épült a Kr. u. III. századi lándzsák és nyilak, még réz- vagy kőhegyű nyilak ellen sem, ilyen falakra a tűzfegyverek ellen van szükség. Az ilyen erődítmények építése körülbelül a XV. században kezdődött, az ágyúk és az ostromfegyverek feltalálása után.
Kína történelmével kapcsolatban sok előítélet létezik. Azt feltételezik, hogy kivételesen ősi, sokkal ősibb, mint az európai történelem, és a datálásokról azt mondják, hogy tökéletesen megbízhatóak. A kínai kronológia alapjait olyan szilárdnak tartják, hogy az a kétségtelenül ősi és megbízható kronológia klasszikus példájaként szolgál.
Egy másik példa a nyomdagép XV. századi németek általi feltalálása, a legkorábbi becslések szerint 1440-ben. Semmi különös nincs abban, hogy ez a találmány ekkortájt született Európában - elvégre minden európai nyelv fonetikus ábécét használ.
A konszenzusos történelemtudomány azonban arról próbál meggyőzni minket, hogy valaki már 300 évvel korábban, a XI. században feltalálta a nyomdai öntőformákat Kínában - méghozzá több tízezer hieroglifára. A találmányt azonnal elfelejtették, és nem szolgált másra, minthogy a történelembe kerüljön.
A hihetőbb verzió az, hogy egy európai (valószínűleg holland) könyvet a nyomdagép németországi feltalálásáról a XVII. század körül lefordították kínaira, és az a kínai történelem részévé vált. Emlékeztetni kell a logaritmusok állítólagos kínai feltalálására is, amely 500 évvel azelőtt történt, hogy Hollandiában feltalálták volna őket.
Két európai és kínai kiadvány összehasonlítása azt mutatja, hogy Napier természetes logaritmusok táblázatának (először 1620-ban megjelent) egy nyomdahibája megismétlődött egy kínai könyvben, amely feltehetően 500 évvel régebbi.
Vajon ez a történelemírás természetes módja, kérdezi az ember? A 300 nagy hajóból álló spanyol armada szintén fontos része lett a kínai történelemnek. Minden kínai történelemkönyv beszámol egy gigantikus, 300 hajós armada 1405-ös megépítéséről; egyes hajók állítólag 150 méter hosszúak voltak, ami fahajók esetében teljesen lehetetlen.
Ezt a flottát feltehetően Indiába, az arab országokba stb. küldték; az expedíció hatszor vagy hétszer ismétlődött, célja tisztázatlan maradt. Ez nyilvánvalóan a Nagy Spanyol Armada, amelyet a szerető jezsuiták ügyes tanítványai kínai mítosszá alakítottak át.
