Értékelés:
Martha Nussbaum könyve a képességek megközelítésének filozófiai eredetét tárja fel, nyomon követve az erkölcsi egyenlőség fejlődését az ókori sztoikusoktól az olyan modern gondolkodókig, mint Adam Smith. Kritizálja a sztoikus igazságossági koncepciókat, mivel azok nem helyezik előtérbe az egyének anyagi támogatását, miközben az emberi méltóság képességeken alapuló felfogásának fontossága mellett érvel. Munkája kapcsolatot teremt a történelmi perspektívák és a jelenkori kérdések között, bár egyes olvasók úgy érzik, hogy nem foglalkozik átfogóan az anyagi igazságossággal.
Előnyök:⬤ A sztoikus hagyomány és a nyugati filozófiában bekövetkezett fejlődésének alapos elemzése.
⬤ Tanulságos betekintés olyan filozófusok hozzájárulásába, mint Cicero, Grotius és Adam Smith.
⬤ Nussbaum meggyőző érveket sorakoztat fel a filozófia jelentőségéről a modern társadalomban.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a képességekről és az emberi méltóságról a puszta észérveken túl.
⬤ Egyes fejezetek érdekes kritikát fogalmaznak meg a történelmi személyiségek hagyományos értelmezéséről.
⬤ A hosszú fejezetek egyes olvasók számára túlságosan technikai jellegűek vagy unalmasak lehetnek.
⬤ A könyvből hiányzik Nussbaum szokásos éleslátása és világossága.
⬤ A kritikusok szerint a sztoikus hitek iránti megvetése torz értelmezésen alapul.
⬤ Nem vizsgálja eléggé a gyakorlati alkalmazásokat olyan kortárs kérdésekben, mint a migráció és a menekültügy.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy érvei nem oldják meg megfelelően az anyagi igazságossággal kapcsolatos aggályokat.
(9 olvasói vélemény alapján)
The Cosmopolitan Tradition: A Noble But Flawed Ideal
"Mély, gyönyörűen megírt és inspiráló. Bebizonyítja, hogy Nussbaum megérdemli az egyik legnagyobb modern filozófus hírnevét.".
-- Globe and Mail.
"A növekvő nemzeti sovinizmus idején Martha Nussbaum kiváló újrafogalmazása a kozmopolita hagyományról üdvözlendő és nagyon szükséges hozzájárulás... Megvilágító és elgondolkodtató.".
-- Times Higher Education.
"Világos és közérthető... Az újraéledő nacionalizmus korában a kozmopolitizmus eszméjének és eszményeinek tanulmányozása rendkívül időszerű.".".
--Ryan Patrick Hanley, Journal of the History of Philosophy.
A kozmopolita politikai hagyomány a nyugati gondolkodásban a görög cinikus Diogenésszel kezdődik, aki arra a kérdésre, hogy honnan jött, azt válaszolta, hogy a világ polgára. Ahelyett, hogy kinyilvánította volna származását, városát, társadalmi osztályát vagy nemét, inkább emberi lényként határozta meg magát, implicit módon megerősítve minden emberi lény egyenlő értékét.
Martha Nussbaum a világpolgárságnak ezt a "nemes, de hibás" vízióját követi, és szembesül a benne rejlő feszültségekkel. A modern nyugati politikai képzeletben sok jó dologért felelős az a belátás, hogy a politikának az embereket egyszerre kellene egyenlőnek és az árán felüli értékkel bírónak tekintenie. Mégis, tekintve az anyagi nélkülözés globális elterjedtségét, a fizikai és kognitív fogyatékossággal élők kisebb társadalmi lehetőségeit, a pluralista társadalom ellentmondásos meggyőződéseit, valamint a tömeges migráció és a menedékkérők jelentette kihívást, milyen politikai elveket kellene támogatnunk? A kozmopolita hagyomány arra ösztönöz minket, hogy inkább a közös emberségünkre összpontosítsunk, mint mindarra, ami elválaszt bennünket.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)