A művészet alapelvei

Olvasói vélemények

Collingwood Principles of Art című művéről szóló kritikák jelentős elégedetlenséget mutatnak a Case Press rövidített kiadásával kapcsolatban, amely félrevezető módon kerül forgalomba, és az eredeti szövegnek csak egy rövid kivonatát tartalmazza. Egyes recenzensek nagyra értékelik Collingwood meglátásait és írói stílusát, míg mások bonyolultnak és tele van lefordítatlan idegen kifejezésekkel. Az általános vélekedés a megvásárolható kiadással kapcsolatos csalódottság felé hajlik, amely sokak szerint nem tesz igazságot az eredeti műnek.

Collingwood érveit érdekesnek és meggyőzőnek tartják, egyes olvasók dicsérik, hogy képes megkülönböztetni az olyan fogalmakat, mint a művészet és a mesterség. A könyvet magával ragadónak és éleslátónak írják le, a részek írásmódja világos. Azok, akik ismerik Collingwood filozófiáját, értékelik az elemzés mélységét és gondolatainak relevanciáját.

A Case Press kiadása a könyv nagyon rövid, hiányos változata, gyakran csupán 18 oldalas füzetként jellemzik, amelyből hiányoznak a kritikai fejezetek és a tartalomjegyzék. Számos kritika említi e kiadás félrevezető marketingjét, ami a teljes művet váró olvasók csalódását eredményezi. Emellett a lefordítatlan mondatok és a túlságosan bonyolult érvelések beemelése néhány olvasót zavarba ejtett és elégedetlenkedett.

(39 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Principles of Art

Könyv tartalma:

Robin G. Collingwood e korai műve eredetileg 1923-ban jelent meg, és most egy vadonatúj bevezető életrajzzal együtt újra kiadjuk.

A "The Principles of Art" a művészet filozófiájáról szóló tudományos munka. Robin George Collingwood 1889. február 22-én született az angliai Cartmelben.

W. G.

Collingwood író, művész és akadémikus fia volt. Nagy hatással voltak rá az olasz idealisták, Croce, Gentile és Guido de Ruggiero.

Másik fontos befolyása apja volt, aki a képzőművészet professzora és Ruskin tanítványa volt. Számos filozófiai művet publikált, például a Speculum Mentis (1924), az Esszé a filozófiai módszerről (1933) és az Esszé a metafizikáról (1940) című műveket.