Egy esszé a filozófiai módszerről

Olvasói vélemények

Collingwood „Esszé a filozófiai módszerről” című művét meggyőző érvei és irodalmi színvonala miatt dicsérik, bár komoly filozófiai háttérrel nem rendelkező olvasók számára kihívást jelenthet. A könyvben szerepel egy Collingwood és Gilbert Ryle közötti eszmecsere, amely Collingwood logikai és prózai mesteri képességeit mutatja be. Az olvasók különösen tanulságosnak találták az utolsó részt, amely a filozófia és az irodalom közötti kapcsolatot állítja.

A könyv jól megírt, világos, meggyőző és világos prózával. Érthetőségéért filozófiai ébresztőnek tartják, ami által könnyebben hozzáférhetővé válik, mint egyes sűrű filozófiai szövegek, például Hegelé. Collingwood Ryle-lal folytatott levelezésének bevonása mélyebbé teszi a művet, az utolsó rész pedig értékes betekintést nyújt a filozófiai írás mint irodalmi forma természetébe.

A könyv ijesztő lehet a filozófiai háttérrel nem rendelkező olvasók számára, mivel olyan összetett érveket használ, amelyeket egyesek nehezen tudnak követni. Collingwood latin kifejezések és más nyelvű idézetek használata frusztráló lehet azok számára, akik nem ismerik ezeket, ami potenciálisan rontja az olvasás élményét.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

An Essay on Philosophical Method

Könyv tartalma:

A filozófiai módszerről szóló esszé a huszadik században a filozófia tárgyáról és módszeréről folytatott legtartalmasabb vitát tartalmazza, és páratlan magyarázatot ad arra, hogy a filozófia miért rendelkezik a természettudományoktól eltérő, sajátos vizsgálati területtel. Az Esszé új kiadása Collingwoodnak a metafilozófiához való hozzájárulására összpontosít, és a filozófia autonómiája melletti érvelését a filozófia tárgyának naturalizálására irányuló huszadik századi tendenciával szemben helyezi el.

Collingwood amellett érvel, hogy a filozófusok által tett megkülönböztetések, például a kötelesség és a hasznosság fogalma között az erkölcsfilozófiában, vagy az elme és a test fogalma között az elmefilozófiában, nem empirikus taxonómiák, amelyek a természetet az illesztéseknél elvágják, hanem szemantikai megkülönböztetések, amelyeknek nem felelhetnek meg empirikus osztályok. A filozófiai megkülönböztetéseknek ez a szemantikai megkülönböztetésekkel való azonosítása a filozófia tárgyának naturalizációja elleni érv alapja, mivel ez azt vonja maga után, hogy nem minden fogalom empirikus fogalom, és nem minden osztályozás empirikus osztályozás. Collingwood magyarázata arra vonatkozóan, hogy miért van a filozófiának megkülönböztető tárgya, így egyértelmű kihívást jelent a radikális empirizmus projektje számára.

Az új kiadás bevezetője, miközben nem téveszti szem elől a történelmi kontextust, arra törekszik, hogy Collingwood filozófiai módszerről szóló beszámolóját a filozófia sorsával kapcsolatos kortárs aggodalmak hátterében helyezze el a tudomány korában. Ez a kötet jelentős mennyiségű, korábban nem publikált anyagot is tartalmaz: F.

H. Bradley metafizikája, a Módszer és metafizika, valamint Collingwood lenyűgöző levelezése Gilbert Ryle-lal.

Ez utóbbi információbányának fog bizonyulni mindazok számára, akiket az analitikus filozófia eredete érdekel.